PRIMUS: nem tolerálható a kikényszerített hálapénz (2020.10.04.)

„Zéró korrupciós csomagot”, a telemedicinális ellátások szabályozására vonatkozó javaslatokat, valamint a privát és közfinanszírozott szektor hatékonyabb együttműködését célzó csomagot állított össze a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő egyesület. Szerintük ezekkel részben orvosolni lehetne a hazai egészségügyi ellátás gondjait is.

A paraszolvencia és a számlaadás nélküli szolgáltatás régóta ismert problémái a magyar egészségügynek. A felmérések szerint a betegek jelentős része a társadalombiztosítási járulék megfizetésén túl rendszeresen ad hálapénzt az államilag finanszírozott ellátásban, és a legális mellett szürkezónás privát egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe vesz. Részben a most bemutatott javaslatcsomag is a magánegészségügy szürkezónájának felszámolására irányul, hiszen ezen a téren az elmúlt években nem történt érdemi előrelépés: a háztartások által a magánszolgáltatóknál elköltött évi 300-350 milliárd forint legalább egyharmada számlaadás nélkül keletkező szürkeforgalom.

„A tisztességes piaci szereplőket bünteti, és súlyos versenytorzító hatása van mind a hálapénznek, mind a privát egészségügy szürkezónájában működő szolgáltatóknak. Határozottan ki kell mondani, hogy a zsebbe vagy a számlaadás nélkül kifizetett pénzek megkárosítják és kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a betegeket, hiszen ezekhez nem kapcsolódnak jogok és ellátási garanciák. Az államot pedig dupla kár éri: egyrészt az áthárított költségek, másrészt a költségvetésbe soha be nem folyó adóbevételek miatt” – fogalmazott Leitner György, a PRIMUS Egyesület elnöke.

A szakmai egyesület szerint minden olyan piaci szereplőt – orvost vagy szolgáltatót – ellehetetleníteni szükséges, amelyik privatizálja a hasznot és államosítja a kockázatokat. A szürkezónában működő szolgáltatók – főként a lakásrendelők és a magánrendelések – mellett elsősorban a hálapénzt kvázi megelőlegezett szolgáltatási díjként kikényszerítő orvosokról van szó.

„Nem elfogadható a kikényszerített hálapénz gyakorlata a napirenden lévő és régóta időszerű bérrendezés fényében sem. Ez egyébként önmagában kijelöli azt a természetes fordulópontot, amikor en bloc búcsút kell venni a hálapénz rendkívül káros, sok évtizedes gyakorlatától” – mutatott rá Leitner György. 

Hatékony lehet a telemedicina

A PRIMUS tagjai szerint a járványhelyzet ugyancsak egyértelműen megmutatta a telemedicina (például a távdiagnosztika, távkonzílium, távleletezés) előnyeit is. Több PRIMUS-tagvállalat arról számolt be, hogy tapasztalatai szerint még a hagyományos gyógyítási területeken sem volt rosszabb a telemedicina hatékonysága, mint a személyes orvos-beteg találkozóké.

A PRIMUS ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet a telemedicinális ellátások hátterét megteremtő és hosszútávon biztosító, illetve kiterjesztő szabályozás szükségességére. Jelenleg ugyanis átmeneti rendelkezések szabályozzák ezt a pandémia miatt fókuszba került területet, pedig jól látható a társadalmi igény az olyan lehetőségek állandósítására, mint az online és telefonos konzultációhoz kapcsolódó egyszerűsített gyógyszerfelírás és -kiváltás, online leletezés és leletátadás.

Az egyesület a javaslatok kapcsán felajánlja szakértői közreműködését a vonatkozó szabályozás és törvénymódosítás előkészítésében. A szakmai egyesület ismét hangsúlyozta azt is, hogy nem szabad – és nem is lehet – fűnyíróelv-szerűen szétválasztani a privát és az állami egészségügyet. A közfinanszírozott szolgáltatásokat nyújtó magánszolgáltatók értékes, legitim és a közterhekhez valóban hozzájáruló szereplői a közellátásnak, erre a pandémia időszaka is rávilágított.

„A közellátásban stratégiai szerepet betöltő privát szolgáltatók és az állami ellátórendszer egymásra utaltságát egyértelművé tette a járvány, de ez reményeink szerint alkalmat teremthet arra, hogy hosszú távú, hatékony együttműködési modellt tudjunk kialakítani – mutatott rá Leitner György. – Az egyre hosszabb állami várólistákból őszre jelentős páciensvolumen csapódhat le a privát szolgáltatóknál. Meggyőződésünk, hogy a két rendszer kiegészíti egymást: a privát nem versenyt támaszt, hanem tehermentesíti és kiegészíti a közellátást.”

A koronavírus-járvány időközben megérkező második hulláma várhatóan még inkább aláhúzza az első hullámban fontos tapasztalatokat szerzett innovatív magánszolgáltatók jelentőségét.

Az egészségpénztárak eltüntetik a szürkezónát

Az egészségpénztáraknak is jelentős szerepük van az egészségügyi szürkezóna kifehérítésében, hiszen a tagok csak a pénztárral szerződött, kártyaelfogadó vagy készpénzfizetési számlát adó szolgáltatóknál tudják költeni a 20%-os adó-visszatérítéssel támogatott megtakarításukat. Ezek a költések mindenképpen láthatóak lesznek a NAV rendszerében.

Borítókép: freepik.com

<< VISSZA