Egészségtudatosabbak lettünk (2020.09.04.)

Általános kórképet vázolt fel a magyar egészségügy helyzetéről közgazdasági és üzleti szempontból Karácsony Tamás (Apollo) az alapblog.hu-n. Mik a strukturális problémák, a negatív ösztönzők, keresleti, kínálati problémák, amelyek a koronavírus válság előtt is velünk voltak, és utána is velünk lesznek.

A koronavírus talán mindennél jobban rávilágít arra, hogy a 21. századi ember számára egyre fontosabb az egészsége. Néhány évszázaddal ezelőtt, az emberek egy hasonló halálozási számokkal jelentkező járványról még lehet tudomást sem vettek volna, míg most leginkább a pánikhangulat a jellemző – írja Karácsony Tamás. Természetesen minden kornak megvannak a saját nehézségei, véli a szakember, de talán egy fejlett országban élő átlagember most élvezi a legjobban az életét, ezért teljesen racionális hozzáállás, ha félünk mindentől, ami ezeket az éveket elveheti tőlünk.

Nő a kereslet

Két okot említ Karácsony, amiért nő a kereslet az egészségügyi szolgáltatások iránt. Egyrészt egyre fontosabb számunkra az egészségünk megőrzése, ezért hajlandóak vagyunk időt és pénzt áldozni erre. A másik ok a demográfia: egy idősebb ember több egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, ami egy öregedő társadalomban nehéz helyzetet teremt. Ráadásul a több idős ember miatt nemcsak a kereslet nő, hanem az igényt az elöregedés miatt kevesebb egészségügyi dolgozó fogja kiszolgálni.

Elmarad a kínálat

Az állami egészségügy erősen forráshiányos, ezért az ellátás színvonala romlik. Karácsony úgy fogalmaz: „az infláció nem a szolgáltatás árában, hanem minőségében jelentkezik”. Az állam, ha nem hajlandó többet költeni a megnövekedett keresletre, akkor alacsonyabb színvonalon tudja csak ezt megtenni.

Karácsony szerint az egyenlő elbánás alapelve is sérül. A hálapénznek már semmi köze a hálához, a betegek ily módon a szűkös erőforrásokhoz próbálnak hozzájutni. „Ez a már normálissá vált mindennapos korrupció, nem jó se a kiszolgáltatott betegnek, se a becsületes orvosnak. A kialakult helyzet a magánrendelők előretörésének kedvez, de mint mindenhol, itt is egyre égetőbb a munkaerőhiány. Egy jó orvoshoz, gyógytornászhoz egyre nehezebb időpontot kapni.”

Persze a piac szabályai szerint a keresletre általában reagál a kínálat. Karácsony szerint nincs ez másképp az egészségügyben se, csakhogy itt a valódi kérdés, hogy milyen áron vehetjük igénybe a szolgáltatást. „A magánegészségügy rohamosan fejlődik, ugyanis aki teheti egyre inkább magánszolgáltatót választ. Ha már a „hálapénzt” mindenképp meg kell fizetni bizonyos szolgáltatásoknál, vannak, akik inkább az előre lefektetett árakat és szabályokat választják.” Karácsony a magánegészségügyi szolgáltatások árazása kapcsán úgy látja, azok sokszor nem is kerülnek többe a nap végén összehasonlítva a paraszolvenciával. Arról nem is beszélve – véli –, hogy vannak olyan szolgáltatások, amelyek nem is érhetőek el az állami rendszerben, csak sokkal alacsonyabb szinten. A szűkös erőforrások és a túlterheltség az egészségügyi dolgozókat is választási lehetőség elé állítja, ugyanis sokszor nincs idő a szakmailag helyesnek vélt panaszokat kielemezni, kezeléseket lefolytatni. Az eszközhiány pedig ezen kezelések elvégzését is megakadályozhatja.  

A megoldás Karácsony szerint, ha nő az egészségügyi dolgozók száma. Ehhez az kell, hogy több fiatal válassza ezt az életpályát, többen végezzenek egészségtudományi karokon, illetve kevesebben menjenek külföldre dolgozni. Mindez a pálya vonzóbbá tételével érhető el, ami jelenthet magasabb, kiszámíthatóbb fizetést, fejlődési lehetőségeket és jobb munkakörülményeket. De ha az állam egészségügyre szánt forrása nem tud lépést tartani a növekvő kereslettel, a betegek a magánklinikákra mennek, ahol a saját zsebükből megfinanszírozzák a munkakörülmények javítását. Összességében így is csökken az állami rendszerben az alulfinanszírozottság és a túlterhelés, vagyis javul a szolgáltatás.

A probléma megoldása azonban nem ilyen egyszerű – teszi hozzá Karácsony. A magánegészségügyi szolgáltatók rövidtávon elszívják az egészségügyi dolgozókat, ezzel mélyítve a problémát.

Szerinte a „technológiában reménykedhetünk”, amely révén elérhető, hogy egy egészségügyi szakember magasabb színvonalon és több embert gyógyítson.

A technológia jelenti az

  • integrált okos, digitális egészségügyi nyilvántartó rendszereket, amelyek révén elkerülhetők a felesleges vizsgálatok.
  • A feltöltött adatokból a mesterséges intelligencia javasolhat kezeléseket is.  
  • A teljes kezelést és főleg a diagnózist valószínűleg, mivel mindenkinek kicsit más a helyzete, problémája, még sokáig nem váltja ki a technológia, de az egészségfenntartás, vagy a kisebb hozzáadott értékű kezeléseket segít megoldani például a videochat.

A teljes cikket, amelyben szó van a rendszerben meglévő rossz ösztönzőkről is elolvashatja az Alapblog.hu-n.

Borítókép: pixabay.com, freepik.com

<< VISSZA