Az elemzők korábban azt várták, hogy a globális e-egészségügyi piac 2022-re 308 milliárdosra nőhet, melyen belül a távorvoslást 37 milliárd eurós üzleti területként határozták meg. Márciusban hazánkban is nagyot ugrott az online konzultációk száma, június elején pedig a kormányzat kihirdette, hogy törvényben fogják rögzíteni a távgyógyászat szabályait – írja a Prím Online.
Évek óta számtalan nemzetközi egészségügyi szakember érvel amellett, hogy a jövő orvoslását a betegek aktív szerepvállalására kell alapozni, a megfelelő technológiai fejlesztések mellett. Világszerte ugyanis több millió szakember hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből, ezzel párhuzamosan az állampolgárok várható élettartama folyamatosan növekszik, és állandó emelkedést mutat a folyamatos orvosi ellenőrzésre szorulók száma is.
A Deloitte egy korábbi, az egészségügy digitális üzleti átalakulását elemző anyaga Európát határozta meg a legfejlettebb mobilorvoslási területként évi 62%-os üzleti növekedéssel. A Bain 2019. évi ázsiai-csendes-óceáni Egészségügyi Front Line felmérésében a betegek közel 50%-a mondta, hogy a következő öt évben már kizárólag digitális egészségügyi eszközöket fog használni. A kínai egészségügyi szolgáltatói platformon működő Ping An Good Doctor új felhasználóinak száma pedig 2020 januárjában közel 900%-kal nőtt 2019 decemberéhez képest. Ez még azelőtt volt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonosította a koronavírust.
Márciusban Magyarországon is egyik napról a másikra az online térbe helyeződött az orvos-beteg találkozók jelentős része a vírus terjedésének megfékezése érdekében. A Világgazdasági Fórum is felhívta a figyelmet, hogy az egészségügyben paradigmaváltásra van szükség, a kormányoknak és az egészségügyi szereplőknek a világjárvány alatt szerzett tapasztalatok alapján újra kell gondolniuk az egészségügyi szolgáltatások jövőbeni modelljeit.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is kiemelt területként kezeli a telemedicinát, és már hazánkban is elkészült az a törvényjavaslat, amivel a telemedicina eddig nem létező szabályozását kívánják rendezni. A benyújtott módosító szerint (T/10784. számú törvényjavaslat 85. paragrafusa) telemedicinának minősül az a tevékenység, „amely célja a beteg távollétében a beteg egészségi állapotának szakmai megítélése, a betegségek, illetve azok kockázatának felderítése, a konkrét betegség(ek) meghatározása, a beteg állapotának pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, gyógykezelés elindítása, a kezelések eredményességének megállapítása (távkonzultáció), valamint a beteg állapotának követése és diagnózis felállítása távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján.”
Közfinanszírozott ellátás keretében telemedicina szolgáltatásként nyújtható:
Nem közfinanszírozott ellátás esetében ezeken túlmenően nyújtható:
A hazai magánegészségügyi szektorban is egyre szélesebb körben alkalmazzák a távkonzultációs és telemedicina eszközöket, az igazi áttörésre azonban szemléletváltásra van szükség. „Jelenleg a betegek nagy része szinte passzív résztvevői a saját gyógyulási folyamataiknak. Az egészségügyi kapacitások azonban végesek, így a jövő egészségügyében a betegeknek aktív szerepet kell vállalniuk a folyamatokban. A telemedicina erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás, hiszen már most is rendelkezésre állnak olyan eszközök, amivel a betegek otthon is monitorozni tudják a saját állapotukat, ezeket az adatokat pedig személyes orvos-beteg találkozás nélkül is követni tudják a szakemberek. A digitalizáció az egészségtudatosság kialakításában is kiemelt jelentőségű, egy beteg, aki folyamatosan méri és elemzi egészségügyi állapotát sokkal egészségtudatosabbá válik. Emellett a prevenciós hatássem marad el, ami nemcsak az egészségügyet tehermentesíti, hanem javítja az elöregedő társadalom egészségben eltöltött idejének mennyiségét is” – idézi Babai Lászlót, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnökét, a Prima Medica EgészségCsoport alapító igazgatóját a Prím Online.
A szakember a COPD-s betegeket említi példaként, hogy miért érdemes a telemedicina szolgáltatásokat széles körben alkalmazni. Európai viszonylatban az egészségügyi ellátás költségét és a betegség miatt kieső termelés összegét évente csaknem 50 milliárd euróra becsülik, itthon körülbelül 20 milliárd forintba kerül az ellátórendszernek. Egy COPD-s betegnek ugyanis a diagnosztizálás utáni első időszakban évente több alkalommal kell találkoznia az orvosával, hogy ne következzen be állapotromlás, ezek egy része azonban távkonzultációval kiváltható lenne. A COPD esetében az orvos-beteg találkozók csökkenése már az e-recept bevezetésével elkezdődött, hiszen a napi rendszerességgel szedett gyógyszer receptjének felírásáért már nem kell rendelésre járnia a betegnek. A találkozók száma még tovább csökkenhet otthoni légzésfunkciós berendezések beszerzésével – az ilyen berendezések képesek az állapotról előre jelezni még azelőtt, hogy maguk a tünetek megjelennének. Ezzel az állapot romlását is ritkítani lehet.
Forrás: Prím Online, Borítókép: pexels.com
<< VISSZA
Az oldal hirdetéseket tartalmazhat! Süti-beállítások módosítása Adatkezelési tájékoztató Pénzügyi Navigátor a tudatos fogyasztókért Tájékoztató a visszaélés bejelentési rendszerről Visszaélés bejelentése © 2024 Új Pillér Egészségpénztár Levelezési cím: 1535 Budapest Pf. 861. Székhely: 1022 Budapest, Bimbó út 18. Ügyfélszolgálat: +36-1-210-9790, Tel: +36-1-210-9770, 210-9779 | Fax: 210-9778 | Bankszámlaszám: CIB Bank 10700024-43040607-51100005
Weboldalunk sütiket használ a felhasználói élmény javításához.
Kérjük válassza ki, hogy mely sütiket fogadja el, majd kattintson az Elfogad gombra!
Amennyiben bővebb információra van szüksége az egyes sütikről, kérjük kattintson ide.
Ha később meggondolná magát, a láblécben lévő Süti-beállítások módosítása linkre kattintva bármikol megváltoztathatja döntését.