Megjelent a Magyar Nemzeti Bank legújabb kockázati és fogyasztóvédelmi jelentése, amely részletesen foglalkozik az önkéntes pénztári szektorral, azon belül az egészségpénztárak helyzetével. Bár a tagdíj-nemfizetők aránya továbbra is magas, egyre többen ismerik fel az egészségcélú megtakarítás előnyét: nő az új belépők száma és az egyéni befizetések is dinamikusan bővülnek.  

A cafeteria adózási szabályainak változása miatt a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások ma már csupán a pénztári befizetések 17%-át teszik ki, viszont az egyéni befizetések dinamikusan bővülnek szektor szinten. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint az elmúlt tíz évben, 2009–2019 között az egyéni tagdíj-befizetések összege csaknem megnégyszereződött. A Patika-csoportban ennél is aktívabbak lettek a pénztártagok: nálunk az egyéni tagdíjbevétel 5,33-szorosára nőtt az említett időszakban.

A Felügyelet jelentése rámutat arra is, a tagdíjbefizetések szezonálisan egyenlőtlenül oszlanak meg: a tagok nagy része jellemzően az év második felében fizet be nagyobb összeget, sőt, az egyéni éves befizetések csaknem fele a negyedik negyedévben folyik be a pénztárakhoz. Vagyis a pénztári tagság fontos vonzereje a befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítés, amely összeg gyakorlatilag a befizetésből igénybe vett szolgáltatás árát csökkenti. A NAV-tól érkező pénzekből a Pénztár nem von működési költséget, így azt a tagok 100%-ban felhasználhatják, ráadásul azonnal a jóváírást követően. Az adó-visszatérítés az önsegélyező támogatások kifizetésére vonatkozó 180 napos szabály alól is kivételt képez.

A Patika-csoport pénztárai 2020-ban várhatóan 620 millió forintot írnak jóvá tagjaik egyéni számláján, 27%-kal többet, mint 2019-ben.

Stagnál a szolgáltatáskifizetés volumene    

2019-ben a hazai családok csaknem 51 ­milliárd ­forintot fordítottak egészségükre és a napi kiadásaik kiegészítésére egészségpénztári megtakarításukból 2019-ben, szinte ugyanannyit, mint 2018-ban vagy 2017-ben.

Ha a kiadások szintjében nincs is változás, az igénybe vett szolgáltatásokban lassú átrendeződés zajlik a szektorban. Bár 44%-os részesedéssel továbbra is a­ gyógyszerek – vételárának ­támogatása – ide tartoznak a speciális tápszerek és a prevenciós céllal vett vitaminok is –­ ­teszi­ ki a legnagyobb szeletet, egyre nő ­egészségügyi­ szolgáltatások­ – az MNB jelentése a fogászatot, ­képalkotó­ diagnosztikát említi példának – finanszírozása. Jelenleg négy százalékpontos­ aránynövekedéssel a részesedésük elérte a 30%-ot. Egy ­százalékpontos aránycsökkenéssel,­16%-os­ részaránnyal a harmadik a sorban ­a ­gyógyászati­ segédeszközök­ vételárának támogatása.

Ha nagyobb idősávot nézünk, az átrendeződés még markánsabb szektorszinten: az ­egészségügyi szolgáltatások ­finanszírozásának ­részaránya ­a­ 2015-ös ­21%-ról ­2019-ben­ 30%-ra­ emelkedett, míg ­a­ gyógyszerek ­és ­gyógyászati­ segédeszközök­ vételárának ­támogatására fordított ­összeg részaránya ­76%-ról­ 60%-ra­ csökkent.

Várakozásunk szerint az átrendeződés 2020-ban is folytatódik lévén, hogy egyre többen gyógyulnak a magánegészségügyben és folyamatosan bővül a privátellátásban elérhető ellátások köre. Ezeket a leghatékonyabban egészségpénztári megtakarításból lehet finanszírozni egyrészt az adó-visszatérítésnek köszönhetően, másrészt a Pénztár és a szolgáltatók között alakuló stratégiai együttműködések árcsökkentő hatása miatt.

Szintén az egészségcélú pénztári kiadások bővülését hozza, hogy felvettük ­­szolgáltatásain­k közé ­a­ szolgáltatást­ finanszírozó egészségbiztosítások­ (betegség­biztosítások) ­díjának ­fizetését. ­A­ pénztárral­ szerződött­ biztosító­ arra vállal kötelezettséget, ­hogy a biztosítási­ díj ­ellenében szükség esetén a biztosítási feltételek szerint meghatározott ­szolgáltatásokat­ nyújtja a pénztártag biztosítottnak. A biztosítás díját a Pénztár havonta levonja a biztosított pénztártag egészségpénztári számlájáról és átutalja a biztosítónak. A szolgáltatás a közeli hozzátartozókra is kiterjeszthető. 

Nő a gyerekekkel kapcsolatos támogatások igénybevétele

Egyre több család számára teszi vonzóvá a pénztári megtakarítást a gyermekek ­ellátásához ­és a ­lakossági ­jelzáloghitelhez kapcsolódó támogatási lehetőség is. A­ gyermekekkel ­kapcsolatos­ ellátásokra­ fordított­ összegek részaránya ­4,6%-ról­ 5,3%-ra,­ a­ lakáscélú ­jelzáloghitel­-törlesztésének ­támogatására ­kifizetett összegek ­részaránya­ pedig ­0,9%-ról ­1,4%-ra­ emelkedett­ 2019-ben. A szektoradatokhoz hasonló növekedési dinamika jellemzi a Patika-csoport pénztárait is, amelyekben az önsegélyező szolgáltatások összesen közel 8%-os részesedést érnek el az összes kifizetésben. 

Grafikon: Patika-csoport,  borítókép: freepik.com

<< VISSZA