Január 1-jétől a nagyszülők és a nevelőszülők is jogosultak a gyermekgondozási díjra. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátási körével párhuzamosan bővült az önsegélyező szolgáltatásként biztosított GYED-támogatásra jogosult pénztártagok köre is.
Mivel az önsegélyező szolgáltatásként nyújtott GYED-kiegészítést a GYED-et kapó pénztártag veheti igénybe, így amennyiben a megállapító határozat szerint ez a nagymama, ő jogosult a pénztárból igényelhető támogatásra is. A szolgáltatást abban az esetben is igénybe veheti, ha nem ő, hanem a gyermek valamely szülője rendelkezik pénztári tágsággal. Ehhez nem kell mást tenni, mint a nagymamát szolgáltatásra jogosult kedvezményezettként bejelenteni. Az ehhez szükséges formanyomtatványt INNEN tudja letölteni.
Az igényelhető támogatás a folyósított GYED és az annak megállapításához figyelembe vett bér különbözete. Lévén szó önsegélyező támogatásról, kizárólag a pénztártag számláján legalább 180 nappal korábban befizetett összeg terhére lehet kifizetni. Ez a megkötés azonban nem vonatkozik az szja-visszatérítésre.
Szintén fontos feltétel, hogy a szolgáltatásra való jogosultságot igazoló dokumentum kézhezvételét követő 120 napon belül kell benyújtani az igényt. Ebben az esetben a pénztár egyösszegben kifizetheti a jogosultság kezdetéig visszamenőleg a különbözet, ezt követően pedig havonta utalja a támogatást. Persze csak akkor, ha a pénztártag egyenlege ezt lehetővé teszi.
Miért jó a nagymama-GYED?
Sok HR-vezető szerint a kisgyermekes anyukák visszaterelése a munkaerőpiacra lehetne az egyik válasz a globális munkaerőhiányra. Magyarországon hatalmas tartalékok rejlenek ebben a szektorban: a kisgyerekes anyukák mindössze 50%-a dolgozik és csupán 5% a részmunkaidőben dolgozó anyák aránya egy Portfolio-cikk szerint. Ezzel szemben például Dániában az anyukák 80%-a dolgozik, és Svédországban, Szlovéniában, Hollandiában és Ausztriában is a legtöbben visszasietnek a munkahelyükre.
Ahhoz, hogy a hazai gyakorlatban elmozdulás történjen, megfelelő karriermodellekre és családbarát munkahelyekre van szükség. És kormányzati programokra, mint például az idén bevezetett nagyszülői GYED. A nagyi – a szülők és a nagyszülő közös döntése alapján – akkor jogosult a gyermekgondozási díjra, ha az alábbiaknak – a feltételeknek egyszerre kell teljesülniük – megfelel:
-
gyermekgondozási díjra jogosult a gyermek szülője,
-
a szülő a saját háztartásban neveli a gyermeket, így abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki, továbbá
-
a szülő írásban megerősíti, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával.
-
a közös háztartásban élő mindkét szülő vagy egyedülálló szülő esetén a gyermeket gondozó szülő biztosítottként keresőtevékenységet (ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatást) végezzen abban az időszakban, amikor az ellátást a nagyszülő részére folyósítják,
-
a nagyszülő nem lehet nyugdíjas,
-
a nagyszülőnek a gyermek születését megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosítottnak kell lennie.
A gyermekgondozási díj folyósítása alatt a nagyszülő keresőtevékenységet nem folytathat kivéve, ha azt otthonában végzi. Az ellátás a gyermek 2 éves, ikrek esetén 3 éves koráig jár, az összege pedig a nagyszülő jövedelmének függvénye (a megállapított naptári napi alap 70%-a), de legfeljebb havonta 225 288 Ft (a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a), amelyből 10% nyugdíjjárulékot és 15% szja-előleget vonnak.
Fotó: freepik.com