2019 elején sok vállalat tanácstalanul állt az új cafeteriaszabályok láttán, hiszen az adókedvezménnyel támogatható juttatásokat szinte kivétel nélkül eltörölte a kormány, holott a világ számos országában működik a béren felüli juttatások rendszere. A cafeteriarendszer kivéreztetése után a béren kívüli juttatások terhe látványosan nőtt, ami miatt egyre több cégnél háttérbe szorul ez a motivációs eszköz. Ma ott tartunk, hogy Magyarországon rendkívül alacsony az egy munkaórára jutó béren kívüli juttatás összege más országokhoz képest.

2019-től az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás is bérként adózott, és bár a munkáltatói befizetés után a munkavállaló érvényesítheti a 20%-os adójóváírást a saját befizetéseivel megegyező módon, ez kevesek számára volt elég meggyőző érv, hogy az addig megszokotthoz képest lényegesen kevesebb nettó jövedelmet jelentő juttatást válasszák. A kormány egyetlen lehetőséget hagyott a munkavállalóik egészségét fontosnak tartó munkáltatók számára: előre megnevezett egészségpénztári szolgáltatásra 38,35%-os adózással adhatnak célzott támogatást.

A Patika-csoport a cégcsoporton belül rendelkezésre álló technikai feltételeket kihasználva az induláskor azonnal kártyával költhető szolgáltatásként tudta biztosítani a lehetőséget ugyanolyan csekély adminisztráció mellett, mint a munkáltatói tagdíj-hozzájárulást. A munkáltatónak mindössze annyi a feladata, hogy megkösse a Támogatói szerződést, amelyben a megnevezi a támogatni kívánt pénztári szolgáltatást, kitöltse a Bevallást a támogatni kívánt pénztártag munkavállalók nevével, adóazonosító jelével és a támogatás összegével, majd elutalja a pénztár működési költségével növelt támogatási összeget (igény esetén díjbekérőt küld a pénztár).

2019 első félévében a Pénztárszövetséghez tartozó egészségpénztárakba összesen 600 millió forint áramlott a vállalatoktól célzott támogatásként, a Patika-csoport pénztáraihoz pedig több mint 200 millió forint, év végéig pedig közel 500 millió forint. A munkáltatóktól érkező célzott támogatások jelentős része tehát a Patika-csoport pénztárain keresztül jutott a munkavállalókhoz. A patikás és újpilléres célzott támogatások több mint 80%-át egészségügyi szolgáltatásokra – gyógyszervásárlás, optikai szolgáltatásokra és gyógyászati segédeszköz-vásárlásra – költhették a munkavállalók. Szintén jelentős volt a magánorvosi ellátásra fordítható támogatás aránya és a lakáscélú hiteltörlesztésre igénybe vehető munkáltatói célzott hozzájárulás.

„Ne halat adj az éhezőnek, mert azzal csak egyszer lakik jól. Adj neki hálót, tanítsd meg halászni, és akkor egész életében meglesz a betevője.”

Polányi Zoltán, az UNIQA Vállalati Üzletágért felelős igazgatósági tagja szerint a munkáltató feladatköre mára kitágult: nemcsak munkát és fizetést ad dolgozóinak, hanem szolgáltat is, egyfajta edukációs szerepkörbe került. Ma már minden vezető egy kicsit coach is, amely szerep évekkel ezelőtt még újdonságként hatott – idézi a Pénzcentrum a szakembert. „Az egyik megtartó erő lehet az egészségbiztosítás, de ez önmagában természetesen nem elég. Komoly verseny van a munkaadók között a szakemberekért, nehéz kérdés, hogy mik azok az eszközök, amelyekkel valóban meg lehet győzni valakit, hogy egy adott munkahelyen dolgozzon. Azt gondolom, hogy a versenyképes bér sokszor már nem elég, izgalmas munkára, szociális nyitottságra és mindezeken felül különböző juttatásokra is szükség van.”

A célzott támogatás speciális munkáltatói juttatás abban az értelemben, hogy csak a munkaviszony ideje alatt jár a munkatársaknak és nem helyettesíti az egyéni tagdíjbefizetést. A munkáltató edukációs szerepére épít: a foglalkoztató nem átvállalja az öngondoskodás terhét a magánszemélytől, hanem az öngondoskodó – amúgy is egészségtudatos – munkavállaló számára biztosít pluszjuttatást gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, magánegészségügyi szolgáltatásra, szolgáltatásalapú egészségbiztosításra (erről részletesen az Adjon egészségbiztosítást a bérnél kedvezőbb adózással! című cikkünkben olvashat). Mindezt nem bérként, hanem a teljesítményt elismerő juttatásként.

A gyorsan mozgó munkaerőpiacon nem elég arra törekedni, hogy megfelelő szintű bérrel megtartsuk a munkavállalót, hanem maradéktalanul elégedetté is kell tenni. Hogyan? Például a munkakörnyezettel, de emellett egyre fontosabb a személyes törődés, az, hogy a cég hozzájáruljon az alkalmazottak egyéni, személyes céljainak megvalósulásához - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Balogh Zsolt, a Liferay, Inc. nemzetközi cégcsoport tagjaként működő magyar leányvállalat ügyvezető igazgatója.

A munkavállaló élethelyzetéhez is igazodni tudó célzott támogatás a felelősen gondolkodó, kollégáival törődő, coach-szemléletű munkáltató eszköze, éppen ezért a Patika-csoport a munkáltatói célzott támogatások dinamikus bővülésére számít 2020-ban. Várakozásaink szerint több mint duplájára nőhet a támogatásként befolyó összeg többek között a régen várt egészségbiztosítási elem megjelenése miatt.

A célzott támogatás 6 pontja

Fotó: freepik.com