Megéri az egészséget támogatni? Igen! (2019.12.02.)
Máris itt az év vége, és itt a jövő évi juttatási csomagok összeállításának is az ideje. Bár a 2020-as adócsomagot a kormány még nem hirdette ki, a mostani szabályok alapján a munkáltató a SZÉP Kártya három alszámlájával és az egészségpénztárba fizetett célzott támogatással tudja a dolgozók körében a legnagyobb elégedettséget elérni a legkedvezőbb adózással.

Novemberben a munkáltatók többsége már hozzálát, hogy letegye a következő évi juttatási rendszer alapköveit. Ha 2020-ban minden marad a régiben – azaz nem változik a juttatások adózására vonatkozó hatályos törvény –, a bér mellett viszonylag kevés elemet fog tartalmazni a juttatási kínálatunk, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevesebbet tudunk adni a dolgozóknak. Érdemes átgondolni a vállalat humánerő-stratégiáját, a munkáltatói márkához kötődő céljainkat és ennek függvényében kialakítani a juttatási kínálatot.

Egyes meghatározott juttatás 32,5%-os adózással

Ebben a kategóriában a SZÉP Kártya 3 alszámlája között választhatunk. Összesen évi 450 ezer forintot tudunk erre a célra elkölteni kedvezményes adózással. Ha ennél többet szeretnénk adni, 38,35%-os közteherrel kell számolnunk a maximumösszeg feletti juttatásra.

A szálláshely alszámlára évi 225 ezer forint támogatást, a vendéglátás alszámlára 150 ezer forintot, a szabadidő alszámlára 75 ezer forintot adhatunk. A legtöbb költés évek óta a vendéglátás alszámláról történik, ami valószínűleg jövőre is igaz lesz. Ezt a juttatást a munkavállalók a melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) tudják költeni a kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra.

Béren kívüli juttatás 38,35%-os adózással

2019-ben kapott új hangsúlyt az egészségpénztárba fizetett célzott támogatás, amely a munkáltatói hozzájárulást váltotta fel az egészségcélú juttatások palettáján. Az év első 6 hónapjában máris 600 millió forint folyt be a pénztárakhoz ezen a címen – ennek több mint egyharmada a Patika-csoport pénztárainál landolt –, és jövőre is élénk érdeklődésre számítunk.

HR-konferenciákon és a hazai egészségügy helyzetét elemző szakmai fórumokon egyaránt fontos téma a munkáltatók szerepvállalása a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében, amire ma a célzott támogatás kínálja a legjobb alternatívát (lásd Megvan az egészségpénztárak 2020-as slágerterméke! című írásunkat). Az egészségcélú juttatás – különösen, ha az a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást segíti – segítségével kapunk lojális, kiegyensúlyozott, magát biztonságban érző, boldog munkavállalókat. Az pedig nem is kérdés, hogy a humántőkébe való befektetés üzletileg is megtérül.

„Az egészségügy számottevő szerepet játszik a gazdaság működéséhez szükséges humán erőforrás biztosításában, a lakosság egészségi állapota ugyanis jelentős mértékben befolyásolja a gazdaságban elérhető munkaerő mennyiségét és minőségét. Az egészségi állapot – hasonlóan például az oktatási rendszerben megszerzett tudáshoz – részét képezi annak a humántőke-állománynak, amely döntően meghatározza a gazdasági növekedés mértékét és jövőbeni lehetőségeit. Számottevő hatással van a munkaerőpiaci részvételre (és így a gazdaságban elérhető munkaerő-állomány létszámára), a munkaerő termelékenységére, a munkában töltött éveken keresztül a fogyasztási és megtakarítási rátára és az egészségügyi ágazat a kibocsátásán keresztül is hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez” – írja Asztalos Péter, a Magyar Nemzeti Bank elemzője (Az egészségi állapot szerepe a gazdasági növekedésben – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy XVIII. évfolyam 7. szám, 2019. szeptember).

Az a munkavállaló, aki nincs megfelelő egészségi állapotban, nem tudja figyelmét teljes mértékben a munkájára fordítani, így csökken a termelékenysége is – írja a szakértő. Az Európai Bizottság adatai szerint a kontinens lakosságának negyede szenved valamilyen krónikus betegségben, ami korlátozza őket a mindennapi tevékenységükben.

A magas vérnyomás átlagosan 30 perc munkaidő-kiesést eredményez a betegek esetén egy átlagos 8 órás munkanapon, miközben például a depresszióban szenvedők napi körülbelül 70 perc kiesésről számoltak be – idézi Asztalos a bizottsági felmérés eredményeit. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a közép-európai régióban és Magyarországon a hátfájdalmak, a fejfájás, a kimerültség és a halláskárosodás a legjellemzőbb panaszok (Global Burden of Disease, 2019). A hazánkban a halálozás legnagyobb részéért felelős kardiovaszkuláris megbetegedések pedig már a betegek életében is komoly termelékenységveszteséget okoznak.

Fotó: unsplash.com

 

<< VISSZA