Új Pillér hírdetési fejléc - 20% adókedvezmény, hozammal növelt megtakarítás, 10% támofatás szűrővizsgálatra
szerkezeti elem
 
Ezek az adatok életet menthetnek (2019.11.17.)
Berlinben az egészségipar és az élettudományok rangos nemzetközi fórumán, a Health Weeken többek között szó volt a big data egészségügyi hasznosításáról és bemutatkozott a demenciában szenvedő betegek és hozzátartozóik támogatását szolgáló új magyar projekt is.

A Startup Campus Berlin program másodszor szervezett bemutatót az egészségügyi ágazat legnagyobb szabású berlini találkozója alkalmából. A prezentációkat ezúttal egy pódiumbeszélgetés előzte meg, amely az információkat hosszú időtávról és nagy tömegben tartalmazó adatbázisok, a big data egészségügyi hasznosításáról szólt.

Szócska Miklós korábbi egészségügyi államtitkár, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója magyar fejlesztéseket, köztük az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) bemutatva hangsúlyozta, hogy az úgynevezett adatvezérelt egészségügyi megoldásokkal sok életet lehet megmenteni és sok közpénzt lehet megtakarítani. Az adatkezelés európai uniós szabályaival kapcsolatban kiemelte, nagy szükség van arra, hogy kibontakozzék az új „európai felvilágosodás”, különben az európaiak nem a folyamatokat alakító, befolyásos tényezőként jelennek meg a globális térben, hanem a közösségen kívüli óriásvállalatok „adatrabszolgái” lesznek. „Az egészségügyi adatok megosztása a közösséggel éppen olyan fontos, mint a véradás vagy a szervadományozás, mert ugyanúgy életet menthet” – tette hozzá a szakember.

Sylvia Thun, a berlini Charité egyetemi klinika egészségtudományi kutatóintézetének digitális egészségügyi megoldásokkal foglalkozó igazgatója az uniós előírásoknál is szigorúbb német adatkezelési szabályokról szólt. Elmondta, hogy a Charitén a munkatársak több száz különböző informatikai rendszerrel dolgoznak, amelyek összehangolását nagyban hátráltatja az adatok hozzáférhetőségét erősen korlátozó jogszabályi környezet.

Tim Conrad, a berlini Freie Universität kutatóegyetem egészségügy-informatikai szakértője kifejtette, hogy számos módszerrel lehetne javítani a helyzeten, létezik például több titkosítási megoldás a személyes vonatkozású adatok anonimizálására, és az a szabály is hasznos lenne, hogy a közpénzzel támogatott kutatások révén létrejövő adatbázisokhoz szabad hozzáférést kell biztosítani.

A berlini magyar nagykövetséggel együttműködésben rendezett fórumon részt vett a Drukka Digitals is. A startupok felépítésére és digitális termékek fejlesztésére szakosodott ügynökség a demenciában szenvedő betegek és hozzátartozóik támogatását szolgáló új projektjét mutatta be. A programról ITT számoltunk be korábban.

A teljes cikket a Profit Line-on olvashatja.

Fotó: unsplash.com

 

<< VISSZA