Évek óta velünk takarékoskodó tagjaink már megszokták, hogy a Patika-csoport pénztárai minden év novemberében befizetési akciót hirdetnek. Az igazán költségtudatosak ilyenkor nemcsak az szja-visszatérítés kihasználására fókuszálnak, hanem számba veszik azt is, milyen egészségcélú költések merülhetnek fel a családban jövőre.
A Magyar Nemzeti Bank egyre többet emlegetett Versenyképességi programjának egyik fő pillére az egészségügy. A javaslatcsomag alanyi jogú egészségpénztári tagságot vázol fel, úgy, hogy az egyéni bérarányos befizetés mértékéről mindenki maga döntene, ám ennek mértékétől függne a kedvezményes adózású munkáltatói támogatás. Az öngondoskodás állami ösztönzése is szerepel a jegybank programjában a rendszer harmadik pilléreként.
Bár a lakosság egy jelentős része nem használja ki az egészségpénztári megtakarításban rejlő lehetőségeket, azok, akik évek óta pénztártagok, egyre több patikakártyás vagy önsegélyező szolgáltatást vesznek igénybe. Ehhez mérten nő az egyéni befizetések aránya, amely elérte a Patika-csoport tagdíjjellegű bevételeinek 60%-át 2018-ban és idén további bővülésre számítunk. A tagjaink egyéni számlájára érkező szja-visszatérítés – az adótámogatás a jóváírást követően 100%-ban bármelyik pénztári szolgáltatásra felhasználható – növekedése is azt tükrözi, a tagok egyre tudatosabban használják patikakártyájukat, amikor az egészségükről van szó.
1999-ben a pénztár alapítói azzal a céllal hozták létre a társaságot, hogy hozzájáruljanak a hazai lakosság egészségtudatosságának és öngondoskodási hajlandóságának fokozásához. A novemberi befizetési akció is ezt szolgálja: a pénztár ebben a hónapban az alapszabályában meghatározott működési költsége jelentős hányadát átengedi a tagjainak, akik így befizetésük nagyobb hányadát tudják egészségcélú kiadásaikra fordítani.
Új pozícióban a pénztárak |
|
„A nehéz időkben is jól helytálltak a pénztárak” – mondta Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója a Pénztárszövetség konferenciáján. Az önkéntes pénztári szektor első féléves adatai alapján az látszik, a kieső munkáltatói tagdíj-hozzájárulások hatására nem csökkent a tagok fizetési hajlandósága, sőt! „Azok, akik bent vannak a rendszerben és ismerik a pénztári szolgáltatásokat, egyre többet fizetnek be és egyre többet áldoznak az egészségükre ebből a forrásból” – emelte ki az MNB hamarosan kinevezésre kerülő új alelnöke. (Kandrács az MNB felügyeleti munkájáért lesz felelős.)
A Pénztár-konferencián Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke mutatta be a lakosság megtakarítási szokásait a szövetség által készített felmérés alapján. A megtakarítási célok rangsorában a váratlan élethelyzet és az önálló lakás vásárlása után harmadik helyen állnak az egészségügyi kiadások. A kutatás arra is rávilágított, népszerű a jegybank versenyképességi programjában megfogalmazott alanyi jogú pénztártagság. Minden második munkavállaló havi 5–20 ezer forinttal növelné a megtakarítását, amennyiben a munkáltatója is kiegészítené a befizetést. A már pénztártagok háromnegyede is többet fizetne, ők 10–15 ezer forintra növelnék a havi hozzájárulás mértékét.
Az, hogy minden munkavállaló automatikusan legyen tagja az öngondoskodási intézményrendszernek, nem új gondolat. Richard Thaler a viselkedési gazdaságtan terén elért eredményeiért 2017-ben Nobel-díjat kapott amerikai közgazdász vetette fel, hogy érdemes a megtakarításokat fordítottan ösztönözni – mutatott rá előadásában Nagy Koppány az MNB igazgatója. Az elmúlt években több országban bevezettek hasonló rendszert – a legutóbb Lengyelországban –, és bár ezek mindegyike egyedi modell szerint működik, abban azonosak, hogy az egyéni öngondoskodást kiegészíti a munkáltatói szerepvállalás és az állami támogatás. „Magyarországon az évek óta jól működő önkéntes pénztári szektor tökéletes intézményrendszere lehet a nyugdíj- és egészségcélú öngondoskodásnak” – tette hozzá a szakember.
Azok, akik az év első tíz hónapjára – vagy a 2019-ben belépők a belépésük hónapjától számolva – befizették az alapszabályban meghatározott minimális hozzájárulást, november 1. és november 30. között beérkező befizetésük 30 000 forint feletti részéből nem fizetnek működési és likviditási költséget: az összeget 100%-ban jóváírjuk az egyéni számlákon. Azok sem maradnak le az akcióról, akiknek tagdíjelmaradásuk van, de a befizetésüknek csak az elvárt hozzájárulás feletti hányadára érvényes a kedvezményes költségelvonás. Ezért is érdemes október végéig az online folyószámla kimutatásban ellenőrizni és bankkártyás fizetéssel azonnal rendezni a fennálló hiányt.
Minél többet fizet, annál többet spórol
Az Új Pillér tagjai is jól járnak az akcióban. A novemberi 100 ezer forintos befizetésből 3 150 forinttal többet, a 750 ezer forintra kiegészített befizetésből akár 12 ezer forinttal többet költhetnek, mint az év más hónapjában beérkező hozzájárulásból.
Az egyéni kiadásokra fordítható összeget tovább növeli a 20%-os adójóváírás, amelyet már akár márciusban a számláján tudhat az, aki januárban beadja az adóbevallását, és ami mindenegyes befizetett forint után jár.
A munkáltatójuktól célzott szolgáltatásra támogatást kapó tagjainknak is érdemes kihasználniuk az akciót, hiszen az egyéni befizetésükből a pénztár valamennyi szolgáltatására költhetnek kiegészítve a munkáltatójuktól kapott juttatást. Ebben az esetben az állami támogatásról sem kell lemondaniuk, hiszen arra minden pénztártag jogosult az egyéni befizetése után.
Fotó: freepik.com