Magyarországon az iskolaorvosoknak egy vizsgálati napon körülbelül egy osztálynyi gyereket kell megvizsgálniuk, jó, ha 10-15 perc jut egy tanulóra. Ennyi idő alatt csak a legszükségesebb fizikális alapvizsgálatokra – magasság-, testsúlymérés, ortopédiai felmérés, látásellenőrzés – van idő, az egyedi problémák feltérképezésére, beszélgetésre már nincs. Ebben a modellben épp a szűrővizsgálatok lényege, a betegségek vagy az átlagostól eltérő fejlődés korai felismeréséből származó előny veszik el. A nemzetközi gyakorlatban a szülők általában évente keresik fel gyermekükkel az orvost, amit gyakran praktikusan összekapcsolnak a tanév indulásával. Súly-, magasság- és vérnyomásmérés, lúdtalpvizsgálat, testtartás-ellenőrzés, hallás és látáskontroll, a szükséges oltások ellenőrzése és mindezeknek az adatoknak a rögzítése történik a szigorú protokoll szerint zajló vizit során.

– A minden évben mért adatokból kirajzolódik a gyerek fejlődési görbéje, és az is látszik, ha valahol eltérés van az átlagtól. Ebben az esetben célzott vizsgálatokkal azonnal utána lehet járni, hogy mi lehet a háttérben. A praxisomban van, ahol az apuka várja a legizgatottabban az évi ellenőrzést, hogy papíron is lássa, tökéletesen fejlődik a gyermeke. De itt nincs vége a rendelőben töltött időnek. Nagyon fontos, hogy legyen időnk beszélgetni a kis paciensünkkel és a szüleikkel. Így alakul ki az orvos és a gyerek közti bizalmi viszony, ami például tinédzserkorban különösen fontos lehet és a szülő számára is megnyugtató helyzetet teremthet. Arról nem beszélve, hogy mennyi problémát fedezhetünk fel! Olyan szülő is van, aki hosszú kérdéslistával érkezik az iskolakezdési vizitre. Természetesen ezek megválaszolására is jut időnk. A személyes törődés a legnagyobb hozzáadott értéke a klinikánkon végzett munkának – mutat rá Dr. Bene Gabriella, a FirstMed klinika gyerekorvosa és hozzáteszi: – A beszélgetés során látszólag a napi rutinra – evési, alvási szokásokra, hangulatállapotra, tanulmányi eredményekre – kérdezünk rá, de valójában az adott kornak megfelelő, potenciálisan előforduló problémákat ellenőrizzük. Nem is gondolná a szülő, hogy a gyermeke életmódja, viselkedése vagy fizikai fejlődése komoly betegségek, mentális zavarok korai előhírnöke is lehet.

Mit tud meg az orvos a gyermek evési-, alvási szokásiból, mit jelezhet a vérnyomás vagy a korosztály átlagától eltérő ütemű testmagasság-növekedés? A szakember számára még a legártatlanabbnak tűnő mondatok, jelek is sokatmondóak.

– Egy 12 éves betegem idei iskolakezdési vizitjén azt láttam, hogy sokat nőtt a tavalyi vizsgálat óta, de a gerincellenőrzés során kiderült, hogy gerincferdülése van. Szerencsére időben került szakorvoshoz, így a problémát fűzővel lehetett korrigálni. Ha csak két év múlva vettük volna észre az eltérést, esetleg komolyabb beavatkozásra lett volna szükség. Az éven belüli kiugró testsúlyváltozás is beszédes adat: ilyenkor étkezési tanáccsal segítünk, szükség esetén elküldjük a gyereket dietetikushoz vagy valamilyen rendszeres mozgásformát ajánlunk. A tinédzsereknél a hirtelen fogyás is fontos figyelmeztetés: a beszélgetés során előkerülhetnek a testképzavarra utaló jelek, az anorexiára vagy a bulimiára utaló étkezési zavarok. Ilyen beszélgetésekre sajnos az iskolaorvosnál nem biztos, hogy van lehetőség, holott ez is a prevenció része. De ha csak kétévente látom a gyereket, értékes időt veszítünk.

ITT tájékozódhat arról, miből áll egy tipikus orvosi szűrővizsgálat kiemelt partnerünknél.

7 tanács, hogy a gyermeke gondtalan iskolás legyen

• Figyeljünk a pedagógusok visszajelzéseire! Az órán való passzív viselkedés, a figyelmetlenség vagy a romló jegyek érzékszervi problémákra is utalhatnak. Ilyenkor keressük fel a szakorvost, aki ellenőrzi a gyerek hallását, látását. Az állandóan rendetlenkedő nebuló viszont egyáltalán nem biztos, hogy hiperaktív – ezt mostanában könnyen rásütik a gyerekekre –, lehet, azért zavarja az órát, mert unatkozik, esetleg kialvatlan és így jelentkezik nála a fáradtság.
• A „tanulási undor” vagy a gyakori leckehiány oka nem biztos, hogy a lustaság. Ezek a tünetek akár tanulási nehézséget is jelezhetnek. Kérjünk tanácsot a gyerekorvosunktól.
• Ha a gyerek rendszeresen gyógyszert szed vagy valamilyen gyógyászati segédeszközt használ, gondoskodjunk arról, hogy ezekből legyen az iskolában a tanárnál vagy az iskolaorvosnál is. Hívjuk fel a figyelmet, hogy milyen problémák fordulhatnak elő a krónikus betegség kapcsán.
• Fektessünk hangsúlyt az egészséges, bőséges reggelire tinédzserek esetében is. Csomagoljunk tízóraira gyümölcsöt és szénhidráttartalmú ételt. Kerüljük az édes üdítőket. A 100%-os gyümölcslé cukortartalma is magas, ezért a gyerekorvosok ezt sem ajánlják.
• Figyeljünk oda a megfelelő mennyiségű alvásra! Az a gyerek, aki éjfélkor fekszik és hatkor kel biztos, hogy fáradtan megy iskolába. Nem az ágyba kerülés, hanem az alvás ideje számít. A gyerekek hosszú órákig játszanak a telefonjukon, chatelnek, facebookoznak. Jó ötlet a szoba előtt hagyott telefon.
• Építsük be a gyerek napirendjébe a mindennapi testmozgást! A sport hozzájárul a gyerekek fizikai fejlődéséhez, a pihentető alvásához, a stresszmenedzsmenthez.
• Töltsünk minél több időt együtt! A munka és magánélet egyensúlya az iskolaidőben is fontos.

Fotó: freepik.com