Miért árt a feleslegesen szedett antibiotikum? (2019.08.01)
Akár néhány évtizeden belül visszaköszönhet a múlt: újból halálos betegséggé válhat a tüdőgyulladás vagy egy műtéti fertőzés. Szolgáltató partnerünket kérdeztük arról, hogy mikor kell és mikor nem kell antibiotikumot szedni.

Egyre több sokkoló hír jelenik meg arról, hogy néhány évtizeden belül az antibiotikum-rezisztencia válhat a világ egyik legveszélyesebb – akár a ráknál is többeket érintő – egészségügyi problémájává. A baktériumok a baktériumgénekben kialakuló mutációk révén természetesen is ellenállóvá válnak előbb-utóbb bizonyos antibiotikumokkal szemben, de ezt a folyamatot jelentősen fokozza és gyorsítja az antibiotikumok túlzott és nem megfelelő alkalmazása. Sőt! Az antibiotikum súlyos allergiás reakciókat is okozhat, ahogyan ez egy 12 éves kisfiú esetében előfordult. A háziorvos megállapította a tüdőgyulladást, felírta az antibiotikumot, majd a történet kéthetes kórházi kálváriával folytatódott.

– A gyógyszer nagyon súlyos allergiás reakciót, Steven-Johnson szindrómát okozott. A fiam testének számos pontján, a nyálkahártyán hatalmas hólyagok jelentek meg. Nagyon nehezen gyógyult, két hetet töltöttünk a Heim Pál kórházban, a kezelés alatt kilenc kilót fogyott – mesél a szörnyű megpróbáltatásról az édesanya.

Szülőként gyakran elbizonytalanodunk, hogy a lázas, torkát fájlaló gyerekkel rohanjunk-e azonnal orvoshoz, és vajon jó-e ha már az első napon belevágunk az antibiotikum-kúrába.

– Nekünk, orvosoknak az sem jó, ha a beteg túl korán, és az sem, ha túl későn jön. A náthával még nincs dolgunk, a tüdőgyulladás viszont már gyógyszeres kezelést igényel. Vannak, akik tiltakoznak az antibiotikum ellen, mások kizárólag akkor távoznak elégedetten, ha azt írunk fel. Ha nincs elég idő a betegre, a betegség alapos kivizsgálására, az orvos inkább felírja a kért szert. Egy nemrég készült amerikai kutatás is ezt igazolta: inkább az idősebb és a nagyon elfoglalt orvosok adnak antibiotikumot, hogy a betegelégedettséget növeljék. Másik oldalon azonban az interneten és a közösségi médiafelületeken terjedő információáradat átalakította a betegek hozzáállását. Régen a paciensek azért keresték fel az orvost, hogy a gyógyulásukhoz szakembertől kérjenek útmutatást, de ma Dr. Google után a második szakvéleményért érkeznek, kész diagnózisokkal és kezelési tervvel. Arra kell időt szakítani, hogy elmagyarázzuk, az adott tünetre miért nem írjuk fel az antibiotikumot. A gyógyszer elmúlt közel százéves története arra is rávilágított, hogy milyen veszélyekkel jár az indokolatlan használata. Szerencsére a FirstMednél minden betegre jut legalább fél óra, ami elég idő az alapos vizsgálatra, a lehetséges kezelések megbeszélésére és az egészségtudatosság fokozására, ezért nálunk csak akkor kap a beteg antibiotikumot, ha az valóban indokolt – mondja Dr. Gyulai Zoltán, az újpilléres patikakártyát is elfogadó FirstMed magánklinika belgyógyász szakorvosa.

Évi 33 ezer halálos áldozat

2019. május végén a környezeti toxikológusok tanácskozásán kiderült az is, a folyók világszerte szennyezettek az emberek által használt antibiotikumokkal, ami tovább fokozza a baktériumok rezisztenciáját. Az állattenyésztésben is egyre gyakoribb az antibiotikum-kezelés: a gazdák sokszor a haszonállat-állomány megfertőződésének megelőzésére alkalmazzák a gyógyszert, a hús elfogyasztásával pedig ezek az antibiotikumok is az emberben landolnak. Miközben a baktériumok egyre több helyen találkozhatnak az általánosan használt antibiotikumokkal, a gyógyszergyártók csupán két új antibiotikum-csoportot dobtak piacra a hetvenes évek óta.

Ha nem jelenik meg sürgősen a gyógyszerek új generációja és nem változik gyökeresen a társadalom antibiotikum-felhasználási szokása, az antibiotikum-rezisztens szuperbaktériumok elszaporodása egészségügyi katasztrófához vezet. A penicillin felfedezése tízmilliók életét mentette meg, de ma az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok által okozott fertőzések ugyanannyi embert érintenek Európában, mint az influenza, a tuberkulózis és a HIV/AIDS összesen.

A rezisztens kórokozók okozta fertőzések megállításáért egyénileg is sokat tehetünk megfelelő higiéniai és életmódbeli előírások betartásával, mint például szexuális együttlétek során való védekezéssel, élelmiszerek megfelelő előkészítésével és tárolásával, valamint rendszeres kézmosással. 

Amennyiben kérdése van, vagy szeretne antibiotikum-rezisztenciáról többet tudni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a klinikával, belgyógyászaik örömmel állnak rendelkezésére.

 

<< VISSZA