Elhízás: mi felel a globális jelenségért? (2019.07.11.)

Az étrendváltozás, a mozgáshiány és a genetika is szerepet játszik abban, hogy háromszorosára nőtt az elhízott felnőttek aránya világszerte 1975 óta – állapították meg norvég kutatók egy nagyszabású, több mint százezer fős tanulmányban.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a 70’ évek közepén a felnőttek mintegy 4%-a, 2016-ban már 13%-a (a férfiak körében az arány 11%, a nőknél 15%) volt elhízott. Norvég kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a környezet és a gének milyen szerepet játszanak a negatív folyamatban. 1963 és 2008 között mintegy 120 ezer embert mértek rendszeresen és elemezték az adataikat.

A felnőttek esetében az elhízás az 1980-as, 1990-es években kezdődött. Az 1970 után születetteknél jóval valószínűbb volt a magasabb testtömegindex fiatal felnőttként, mint a korábbi nemzedékeknél. A Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a genetikailag hízásra hajlamosak esetében az egészségtelen életmódbeli változások súlyosbították a problémát, még nagyobb mértékű súlygyarapodáshoz vezettek – írja a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmány.

A szakemberek a kutatásban résztvevők felét öt csoportra osztották attól függően, hogy mennyire lehetnek genetikailag hízásra hajlamosak. Azt találták, hogy a genetikailag hízásra hajlamos 35 éves férfiak már az 1960-as években nagyobb súllyal bírtak, mint azon hasonló korú társaik, akiket génjei nem hajlamosítottak elhízásra. Négy évtizeddel később megkétszereződött a két csoport közötti testtömegindex-különbség. A kutatók hasonló trendet mutattak ki a nők esetében is.

A genetikai hajlam miatt egy átlagos magasságú 35 éves férfi 3,9 kilogrammal súlyosabb volt a génjei által védettnél az 1960-as években. Ma Norvégiában a genetikai hízásra hajlamosak 6,8 kilogrammal lennének súlyosabbak. Azonban testsúlyuk 7,1 kilogrammal még ennél is több, mivel elhízásra hajlamosító környezetben élnek. Esetükben ezt a 13,9 kilogrammos túlsúlyt a mai egészségtelen életmód okozza, és az, hogy génjeik kölcsönhatásban állnak a környezettel – magyarázta Maria Brandkivst, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók kimutatták ugyan az erős összefüggést a genetikai jellemzők, a környezet és az elhízás között, a tanulmánynak azonban nem volt célja megállapítani a közvetlen ok-okozatot.

Magyarországon is súlyos a helyzet: az elhízottak aránya Európában a felnőtt lakosság körében Magyarországon a legmagasabb, globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk az OECD jelentése szerint. Ráadásul egyre több túlsúlyosból lesz elhízott és az elhízásnak is egyre súlyosabb formái jelennek meg, ami intő jel. Az azonnali életmódváltás- és a megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja keretében is évek óta vizsgálják a lakosság testsúlyát. A 2010–2018 között megjelent nők derék/csípő aránya 57,1%-ban, a férfiaké 54%-ban volt kóros, jelezve a hasi elhízást. A BMI (body mass index) pedig a nők 48,8%-ában, a férfiak 31,7%-ában volt csupán a normális tartományban az elmúlt kilenc évben a szűrővizsgálaton résztvettek körében.

Fotó: freepik.com

<< VISSZA