A célzottan önsegélyező támogatásban részesülők is jól jártak a szochócsökkentéssel (2019.07.04.)
A szochó csökkentésének köszönhetően mérséklődött a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra nyújtott célzott támogatás adója! A pénztártag a felhasznált összege után csak 27,625%-os közterhet fizet július 1-től.

A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra nyújtott célzott támogatást a munkáltató adómentesen biztosíthatja minden egészségpénztár-tag munkavállalójának. Az egyéb jövedelemnek minősülő juttatást az Szja tv. 2019. január 1-jétől hatályos 46. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja értelmében nem terheli adóelőleg, a jövedelem után a személyi jövedelemadót a magánszemélynek kell megfizetnie. Mivel a pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén nem minősül kifizetőnek, az igénybe vett támogatást a július 1-től 2%-kal csökkentett szociális hozzájárulási adó is terheli.

A magánszemélynek az Szja tv. 28. §-a szerint a felhasznált összeg után kell az adót megfizetnie. A közteher az eddigi 28,98%-ról 27,625%-ra csökkent július 1-től.

Adófizetés jövőre

Az egyéb jövedelemként adóköteles támogatás adóterhét az éves személyijövedelemadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidőig – azaz az idén igénybe vett támogatásra eső adót 2020. május 20-ig – kell megfizetni. Az adó megállapítására szolgáló összeget a pénztár által minden év januárjában küldött adóigazolás tartalmazza. Mivel az adóteher év közben változott, ezúttal két adómérték alapján áll majd össze a fizetendő összeg.

  1. A 2019. június 30-ig igénybe vett szolgáltatás értékének 84%-a után a munkavállaló 19,5% szochót és 15% szja-t fizet – a teljes teher az igénybe vett szolgáltatás értékének 28,98 százaléka.
  2. A 2019. július 1-et követően felhasznált összeg 85%-a után kell 17,5% szochót és 15% szja-t fizetni, így a teljes teher 27,625%-ra mérséklődik.

Milyen juttatásokat érint a változás?

Az Öpt. 50/B. §-a alapján a pénztár által nyújtható kiegészítő önsegélyező szolgáltatások közé tartoznak többek között

  • a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátások,
  • a tanévkezdési támogatás,
  • a lakáshitel törlesztés támogatása,
  • az otthoni gondozás, idősgondozás támogatása.

Bármelyik szolgáltatásra biztosíthat a munkáltató célzott támogatást a béren felüli juttatási rendszer keretében. Jóllehet a juttatás után a magánszemélynek adót kell fizetnie, de annak mértéke jelentősen elmarad a munkabért terhelő járulékoktól. 200 ezer forint bruttó bérből a munkavállaló 112 ezer forintot kap kézhez, míg ha ezt az összeget célzottan, valamely önsegélyező szolgáltatás (például lakáshitel-törlesztés) támogatásaként biztosítja számára a munkáltató, mindössze 55 ezer forint lesz a „veszteség”: 2020. május 20-ig ezt az összeget kell bevallania és megfizetnie az idei évre vonatkozó adóbevallásában.

Spórolási tipp

Az egészségpénztári egyéni befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítés segítségével akár megspórolhatja a célzott önsegélyező támogatás után fizetendő adót. A fenti példánál maradva, ha az év során 275 ezer forintot befizet a pénztárba, az ezután járó adókedvezmény 55 ezer forint, amelyet a NAV visszautal az egészségpénztári számlájára. Jóllehet az igénybe vett célzott önsegélyező szolgáltatás adóterhét be kell fizetni az adóhatóságnak, de a NAV az egyéni befizetés után ugyanekkora összeget utal a pénztártag számlájára, aki azt tetszőlegesen bármelyik pénztári szolgáltatásra elkölttheti.

Az egyéni befizetést és az adó-visszatérítést szabadon a pénztár bármely szolgáltatására költheti akár a gyógyszertárakban vagy a magánorvosi ellátásban. ITT tallózhat a szolgáltatásaink között.

Hogyan érinti a szochócsökkentés az egyéb juttatásokat?

 

<< VISSZA