A szochó csökkentésének köszönhetően mérséklődött a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra nyújtott célzott támogatás adója! A pénztártag a felhasznált összege után csak 27,625%-os közterhet fizet július 1-től.
A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra nyújtott célzott támogatást a munkáltató adómentesen biztosíthatja minden egészségpénztár-tag munkavállalójának. Az egyéb jövedelemnek minősülő juttatást az Szja tv. 2019. január 1-jétől hatályos 46. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja értelmében nem terheli adóelőleg, a jövedelem után a személyi jövedelemadót a magánszemélynek kell megfizetnie. Mivel a pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén nem minősül kifizetőnek, az igénybe vett támogatást a július 1-től 2%-kal csökkentett szociális hozzájárulási adó is terheli.
A magánszemélynek az Szja tv. 28. §-a szerint a felhasznált összeg után kell az adót megfizetnie. A közteher az eddigi 28,98%-ról 27,625%-ra csökkent július 1-től.
Adófizetés jövőre
Az egyéb jövedelemként adóköteles támogatás adóterhét az éves személyijövedelemadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidőig – azaz az idén igénybe vett támogatásra eső adót 2020. május 20-ig – kell megfizetni. Az adó megállapítására szolgáló összeget a pénztár által minden év januárjában küldött adóigazolás tartalmazza. Mivel az adóteher év közben változott, ezúttal két adómérték alapján áll majd össze a fizetendő összeg.
-
A 2019. június 30-ig igénybe vett szolgáltatás értékének 84%-a után a munkavállaló 19,5% szochót és 15% szja-t fizet – a teljes teher az igénybe vett szolgáltatás értékének 28,98 százaléka.
-
A 2019. július 1-et követően felhasznált összeg 85%-a után kell 17,5% szochót és 15% szja-t fizetni, így a teljes teher 27,625%-ra mérséklődik.
Milyen juttatásokat érint a változás?
Az Öpt. 50/B. §-a alapján a pénztár által nyújtható kiegészítő önsegélyező szolgáltatások közé tartoznak többek között
-
a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátások,
-
a tanévkezdési támogatás,
-
a lakáshitel törlesztés támogatása,
-
az otthoni gondozás, idősgondozás támogatása.
Bármelyik szolgáltatásra biztosíthat a munkáltató célzott támogatást a béren felüli juttatási rendszer keretében. Jóllehet a juttatás után a magánszemélynek adót kell fizetnie, de annak mértéke jelentősen elmarad a munkabért terhelő járulékoktól. 200 ezer forint bruttó bérből a munkavállaló 112 ezer forintot kap kézhez, míg ha ezt az összeget célzottan, valamely önsegélyező szolgáltatás (például lakáshitel-törlesztés) támogatásaként biztosítja számára a munkáltató, mindössze 55 ezer forint lesz a „veszteség”: 2020. május 20-ig ezt az összeget kell bevallania és megfizetnie az idei évre vonatkozó adóbevallásában.
Spórolási tipp
Az egészségpénztári egyéni befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítés segítségével akár megspórolhatja a célzott önsegélyező támogatás után fizetendő adót. A fenti példánál maradva, ha az év során 275 ezer forintot befizet a pénztárba, az ezután járó adókedvezmény 55 ezer forint, amelyet a NAV visszautal az egészségpénztári számlájára. Jóllehet az igénybe vett célzott önsegélyező szolgáltatás adóterhét be kell fizetni az adóhatóságnak, de a NAV az egyéni befizetés után ugyanekkora összeget utal a pénztártag számlájára, aki azt tetszőlegesen bármelyik pénztári szolgáltatásra elkölttheti.
Az egyéni befizetést és az adó-visszatérítést szabadon a pénztár bármely szolgáltatására költheti akár a gyógyszertárakban vagy a magánorvosi ellátásban. ITT tallózhat a szolgáltatásaink között.
Hogyan érinti a szochócsökkentés az egyéb juttatásokat? |
|
A Pénzügyminisztérium (PM) számításai szerint a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése 144 milliárd forintot hagy idén a vállalkozásoknál. A PM arra számít, hogy ez hozzájárulhat ahhoz, hogy folytatódjon a kétszámjegyű béremelkedés Magyarországon.
H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója szerint a módosítás mindenképpen jó irányú elmozdulást jelent, de az év közbeni változtatás számos kérdést vethet fel, leginkább a cafeteriára vonatkozóan. Ebben az esetben a munkáltatón kívül a munkavállalók is jól járhatnak, hiszen a cafeteria elemek adózásánál bizonyos esetekben ők lehetnek a haszonélvezők.
Július 1-től
-
a munkabér munkáltatói és munkavállalói terhei adókedvezmények nélkül: 78,95%
-
a béren kívüli juttatások – vagyis a SZÉP kártya – közterhe: 32,5% (július 1-ig 34,5% volt)
-
az egyes meghatározott juttatások adója: 38,35% (július 1-ig 40,71%)
A béren felüli juttatások esetében az adócsökkentés abban az esetben mindenképp növeli a munkavállalónak járó juttatást, ha az év elején a munkáltató bruttó cafeteriakeretet állapított meg és a munkavállaló nem adómentesen adható elemeket választott ennek keretében. Előfordulhat azonban, hogy a munkáltató valamilyen belső szabályzat alapján számolja ki az egyes dolgozóknak járó összeget. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a cafeteriaadó csökkenésével a munkáltató jár jól, a munkavállaló pedig ugyanannyit kap, mint korábban.