2019. június végéig közel 455 millió forint szja-t utalt vissza a NAV, amit 100%-ban szétosztottunk az érintett pénztártagjaink fedezeti számláján. A fejlődés az egyik oldalon egyértelmű és örömteli: 2015-ben még csak 241 millió, 2016-ban 301 millió, 2017-ben 314 millió, 2018-ban 406 millió forintot írtunk jóvá az egyéni számlákon. Tagjaink tehát öt év alatt közel duplájára növelték az államtól nekik visszajáró összeget.

A másik oldalon viszont az egészségpénztári intézményrendszer kihasználatlansága látszik. Évek óta nem nő számottevően az öngondoskodók száma: miközben az elmúlt három évben dinamikusan bővül az egyéni befizetés, a befizetők száma stagnál, a lakosság széles rétege pedig még mindig nem használja ki az öngondoskodás után járó állami támogatást. 2017-ben összesen 10 ezer pénztártag között oszthattunk fel fejenként valamivel több, mint 30 ezer forintot, 2018-ban az adójóváírást igénybe vevő pénztártagok száma nem változott lényegesen, ők viszont már átlag 40 ezer forinttal gazdagodtak. 2019-ben is folytatódott a tendencia: az egy főre jutó átlagos szja-visszatérítés már megközelíti az 50 ezer forintot, az érintett tagok száma azonban a 10 ezer főt sem éri el. Ezeket a számokat összevetve a 110 ezer fős tagságunkkal és a maximálisan visszaigényelhető 150 ezer forinttal, továbbra is hatalmas tartalékok rejlenek az öngondoskodásban és a pénzügyi tudatosság fokozásában.

Melyik zsebünkből költünk a minőségi ellátásra?

Különösen aktuális a fenti kérdés ma, amikor minden szám azt mutatja, az állam egyre kevesebbet költ egészségügyre és egyre többen veszik igénybe a magánellátást, ahol gyorsan és megfelelő körülmények között juthatnak minőségi szolgáltatáshoz. A Tárki – Társadalmi tükör 2018 kutatása szerint nemzetközi összehasonlításban aránytalanul sokat, az egészségügyi kiadások harmadát fedezik zsebből a hazai betegek. A kiadások csökkentésére ma az egészségpénztárak kínálják a legjobb alternatívát.

A 12 legnagyobb hazai magánszolgáltatót tömörítő PRIMUS Egyesület úgy látja, az elmúlt időszakban folyamatosan, évi 4–5%-kal bővültek a hazai háztartások egészségügyi költései és az adataik szerint ma már túllépi az 1000 milliárd forintot a lakosság egészségcélú ráfordítása. Ebből a járóbeteg-magánszolgáltatók körülbelül 300 milliárd forintos forgalmat generáltak 2018-ban. Ha a teljes magánráfordítást egészségpénztári megtakarításból fedeznék a családok, egyéni és társadalmi szinten a kiadásokból akár 200 milliárd forint áramolna vissza a háztartásokhoz. Ezzel szemben az egészség-és önsegélyező pénztári intézménycsoport tagdíj jellegű fedezeti bevételei 2018-ban még az 50 milliárd forintot sem érték el (MNB).

Az egyéni befizetések trendszerű emelkedése és az ennek következtében bővülő szja-visszatérítés jó hír, mintahogyan arra is büszkék vagyunk, hogy idén az első félévben hosszú idő után először nőtt a Patika-csoportba újonnan belépők száma is. Az öngondoskodás népszerűsége tehát nő, de még mindig hatalmas tartalékok rejlenek az egészségpénztári intézményrendszer kihasználtságának növelésében. Továbbra is kevesen élnek például a prevenció pénztárból való finanszírozásával, pedig ezután – a saját befizetések után járó 20%-os adó-visszatérítésen felül – további 10%-os jóváírást lehet érvényesíteni. Arról nem is beszélve, hogy a rendszeres szűrővizsgálatok jelentősen hozzájárulnánk a hazai egészségügyi mutatók javulásához és az egészségügyi kiadások csökkentéséhez.

Júliusban elérhető lakossági szűrési helyszínek (Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja)

fotó:freepik.com