A Pénztárszövetséggel együttműködő egészségpénztárak a vagyonukat 2,1%-kal 52,6 milliárd forintra növelték, a tagok száma pedig 1%-kal 900 ezerre emelkedett. „Az egészségkasszák teljesítményét azonban jobban mutatja, hogy összesen 12,2 milliárd forint értékben finanszírozták a tagok által összesen 2,3 millió alkalommal igénybe vett szolgáltatásokat. Tehát a tagok egészségének megőrzésében továbbra is kiemelkedő szerep jut a pénztáraknak” - fogalmazott a pénztárak első negyedéves eredményei kapcsán dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke. Hozzátette, az egyéni befizetéseknél látható növekedés azt mutatja, hogy a pénztártagok továbbra is bíznak a pénztárakban, amelyek a teljesítményük alapján továbbra is az egyik legjobb alternatívát kínálják az öngondoskodási megoldások között.

A Patika-csoport pénztáraiban – hasonlóan a szektor más szereplőihez – az állami támogatás alapját képező egyéni befizetések látványosan, 12%-kal bővültek a tavalyi év hasonló időszakához képest. A taglétszám alakulása is azt mutatja, hogy erősödik a lakosság öngondoskodásra való nyitottsága: az év első három hónapjában több mint háromszor annyian léptek be, mint tavaly március végéig. Sok belépést generált az idén indult célzott szolgáltatás, amelynek köszönhetően a munkáltatók továbbra is 40,71%-os adózással tudják támogatni dolgozóik egészségcélú költéseit. A szerződésben meghatározott szolgáltatásra/szolgáltatásokra, patikakártyával költhető munkáltatói támogatás a cégek és a pénztártagok körében is egyre népszerűbb.

A pénztári önfinanszírozás szerepét növeli az is, hogy mára az ország egészségügyi költésein belül több mint 30%-os a magánkiadások aránya. A magyar egészségügy helyzetét nemzetközi összehasonlításban vizsgáló GKI tanulmány szomorú képet fest a magyar egészségügyről: a magyarok egészségi állapotáról, az egészségügyre szánt kiadásokról és azok finanszírozásáról, az ellátórendszer állapotáról és az egészségügyben dolgozókról. A Friedrich Ebert Stiftung (FES) alapítvány támogatásával készített, most publikált GKI tanulmány szerint nincs olyan terület, amely ne a nemzetközi mezőny – benne a V4-ek – sereghajtói közé sorolná Magyarországot.

A FES, a GKI és a Szociális Demokráciáért Intézet közös rendezvényén elhangzott megállapításokat a Napi.hu összegezte:

• A születéskor várható élettartam öt évvel marad el az uniós átlagtól,
• az emberi jólét fogalmát a GDP-nél szélesebb körben értelmező humán fejlettség index értéke pedig a V4-ek között Magyarországon a legalacsonyabb.
• A 15 évesnél idősebb lakosság 59%-a szenved tartós betegségben,
• a halálozási statisztikát vezető keringési megbetegedéseket illetően a V4-ek között is kiugróan rossz a magyar mutató.
• Az állam reálértéken 2016 -ban kevesebbel járult hozzá az egészségügy fenntartásához, mint 2003-ban,
• a lakosság számára közben egyre nagyobb terhet jelent az egészségének fenntartása, vagy a betegsége gyógyíttatása.
• A V4-ek között nálunk a legmagasabb a magánszféra egy főre vetített egészségügyi költése, tőlünk egyharmaddal lemaradva következik Lengyelország, Szlovákia és Csehország.

 „Az egészségügy egyszerűen nem prioritás, noha az azzal való elégedetlenség folyamatosan nő a közvéleménykutatások szerint, a lakosság egészségi állapota pedig minden beavatkozás ellenére folyamatosan romlik” – mondta Komáromi Zoltán háziorvos, egészségügyi szakértő. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász arról beszélt, hogy a versenyképes országok a GDP-jük 9,5, 10 és annál is több százalékát költik egészségügyre, a magyar közkiadás a sor végén áll nemzetközi összehasonlításban, s a költségvetési kiadásokon belüli 10 százalék körüli egészségügyi költés aránya is jelzi, mennyire nem kormányzati preferencia a szektor.