Mintegy 300 ezer asztmás él Magyarországon, de akár további 150 ezren is lehetnek azok, akik életét nehezíti a betegség, de még nem diagnosztizálták – hívták fel a figyelmet tüdőgyógyász szakorvosok az asztma világnapján. A szakemberek szerint nagy problémát okoz az a világjelenség, hogy a betegek kb. 50%-a nem használja rendszeresen az asztmagyógyszereit, holott ezek hazánkban 90%-os állami támogatással elérhetőek, és egészségpénztári számláról is finanszírozhatóak a további 20%-os visszatérítés kihasználása érdekében.

Sokan még az úgynevezett súlyos asztmás betegek közül is jól kezelhetők a modern biológiai terápiával – hívják fel a figyelmet tüdőgyógyász szakorvosok a betegség idén május 7-re eső világnapja alkalmából. A légutak állandó gyulladásával járó asztma annyira elterjedt, hogy a nyugati országokban élete során minden 10. ember tapasztalja a tüneteit, sőt a gyermekek körében ma már ez a leggyakoribb krónikus betegség. Az elmúlt években 15 000–20 000 között volt az éves új megbetegedések száma, és szakemberek még ezt a riasztóan magas számot is alábecsültnek tartják az asztma valós előfordulását tekintve.

„A gyermekkori asztmát sokan kinövik, a betegség azonban felnőttkorban kiújulhat, és nem lehet előre tudni, hogy kinél fognak visszatérni a tünetek – hívta fel a figyelmet Tamás Lilla professzor asszony, tüdőgyógyász szakorvos. Az asztma egyébként is igen változékony betegség: akár több évig is tarthat egy tünetmentes periódus, a beteg sokszor abban a hiszemben van, hogy meggyógyult. A gyógyszereket azonban folyamatosan, a tünetmentes szakaszban is használni kell.” A fenntartó kezelés azért fontos, mert csak így biztosítható tartósan a légutak gyulladásának mérséklése.

Az asztmás betegek többsége, mintegy 90–95%-a teljes életet élhet, ha megfelelően szedi a gyógyszereit, nem dohányzik, figyel a testsúlyára, rendszeresen mozog és kerüli az allergéneket.

A biológiai terápia reményt ad sok súlyos asztmásnak

Pontosan ma sem ismert, hogy miért alakul ki a betegség egyeseknél, de azt tudjuk, hogy a fő kockázati tényező a genetikai hajlam és a belélegzett anyagok kombinációja, amely allergiás reakciókat idézhet elő, vagy irritálhatja a légutakat.

Százmilliókat érintő fulladás

Az asztmát kiváltó anyagokelsősorban a beltéri allergének (például a háztartási poratka, a háziállatok szőre), a különféle kültéri allergének (pl. a pollenek), továbbá a dohányfüst és a légszennyezés. A kiváltó okok között gyakran megemlítik a hideg levegőt, a stresszt, egyes gyógyszerek hatását, illetve a testmozgást, a fizikai aktivitást.

Örökletes, velünk született okok és környezeti hatások együtt válthatják ki tehát a betegséget, és bár az allergén anyagoknak a betegek egy része esetében szerepe van a tünetek fokozásában, sok asztmás betegnek nincsen ismert allergiája. A genetikai halmozódás miatt nagyobb eséllyel alakul ki a betegség, ha a családban már előfordult, gyermekeknél pedig az ekcéma és az ételallergia is növeli a hajlandóságot.

A légutak tartósan fennálló gyulladása a beszűkülésükhöz vezet, ennek következtében zihálás, fulladás, légszomj, nehézlégzés jelentkezik, gyakran éjszaka, illetve fizikai terhelés, sportolás hatására. A tünetek naponta vagy hetente többször is jelentkezhetnek, ezek súlyossága és gyakorisága betegenként eltérő.

„Ha felmerül, hogy asztma okozza a panaszokat, a háziorvos tüdőgyógyász szakorvoshoz utalja a beteget, aki a tünetek alapján, valamint légzésfunkciós vizsgálatok segítségével diagnosztizálja a betegséget. A vizsgálat sem fájdalommal, sem kockázatokkal nem jár” – tette hozzá a professzor asszony.

Az Új PIllér Egészségpénztár szolgáltatói partnerei között megtalálja a legjobb magánegészségügyi központokat, ahol sorbanállás nélkül, előre egyeztetett időpontban végzik el a szükséges vizsgálatokat. Kattintson IDE és keresse meg az önhöz legközelebb eső rendelőt.

Fotó: freepik.com

<< VISSZA