Tudnivalók az önsegélyező célzott támogatásról (2019.05.17.)
Sok pénztártagunk él a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra kapott munkáltatói célzott támogatás lehetőségével. Ez a juttatás a munkáltató számára adómentes, a magánszemély pénztártagnak azonban adófizetési kötelezettsége keletkezik az igénybevétel után.

Örömmel tapasztaltuk, hogy sok munkáltató vette fel a béren kívüli juttatások közé az egészségpénztári szolgáltatás célzott támogatását, többen pedig munkavállalójuk lakáshitel törlesztését vagy gyermekének beiskolázási költségét is támogatják ezen a módon.

Az Szja tv. 28. §-a szerint a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra nyújtott célzott támogatás felhasznált összege után a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az egyéb jövedelemként adóköteles támogatás adóterhe 28,98 százalék, amelyet az éves személyijövedelemadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell majd megfizetni. Ez azt jelenti, hogy az idén igénybe vett támogatásra eső adót 2020-ban, egészen pontosan május 20-ig lehet befizetni. Az adó megállapítására szolgáló összeget a pénztár által minden év januárjában küldött adóigazolás tartalmazza.

Az egyéb jövedelemnek minősülő célzott szolgáltatást az Szja tv. 2019. január 1-jétől hatályos 46. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja értelmében nem terheli adóelőleg, ezért a jövedelem után a személyi jövedelemadót a magánszemélynek kell megfizetnie. Mivel a pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén nem minősül kifizetőnek, az igénybe vett támogatást 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó is terheli, amit szintén a pénztártagnak kell megfizetni. A két adónem együtt adja a 28,98%-os fizetési kötelezettséget.

Az Öpt. 50/B. §-a alapján a pénztár által nyújtható kiegészítő önsegélyező szolgáltatások közé tartoznak többek között

  • a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátások,
  • a tanévkezdési támogatás,
  • a lakáshitel-törlesztés támogatása,
  • az otthoni gondozás, idősgondozás támogatása.

Ha valaki az év elejétől minden hónapban igénybe vette például a maximálisan kapható 22 350 forint lakáshitel-törlesztési támogatást, január – április között 25 908 forint adókötelezettsége keletkezett, amelyet jövőre kell befizetnie. Az összeget csökkenti, ha más jogcímen – befizet az önkéntes pénztári számlájára, 24 hónapra leköt bizonyos összeget, prevenciós célú vizsgálaton vesz részt, érvényesíti a családi adókedvezményt, stb – adójóváírásra lesz jogosult az év során.

Az adóteher ellenére is jobban megéri a munkavállalónak ha például a lakáshitel-törlesztésre költhető támogatást nem bérben, hanem célzott támogatásként kapja a munkáltatójától. Az alábbi táblázatban megnéztük, hogy a pénztártag különböző jogcímen kapott jövedelméből milyen hatékonysággal tud lakáshitel-törlesztést fizetni. A havonta egészségpénztárból maximálisan törlesztésre fordítható 22 350 forinttal számoltunk, de nem vettük figyelembe a pénztár működési költségét.

Bruttó 22 350 Ft munkavállalónál maradó hányada

  Bér Munkáltatói hozzájárulás Kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra nyújtott célzott támogatás
Dolgozó nettó juttatása (forint) 12 283 12 283 22 350
Visszaigényelhető (+) vagy fizetendő adó (-) az adott évre vonatkozó szja-bevallásban (forint) - + 2 457 - 6 477
Munkavállalót ténylegesen gyarapító összeg (forint) 12 283 14 740 15 873


Fotó: freepik.com

 

<< VISSZA