Az egészségpénztáraknak kiemelten fontos szerepük van a tagok egészségének megőrzésében és az élethelyzetüknek megfelelő megoldások nyújtásában. Ezt támasztja alá a Patika-csoport tavalyi eredménye, és a célzott támogatások idei kiugró startja.
A Pénztárszövetséggel partnerségben működő egészségpénztárak tavalyi összesített eredményei kedvezőek, az együttes tagdíjbevételük 2018-ban 17%-kal közel 48 milliárd forintra emelkedett, a vagyonuk pedig 3%-kal 57,7 milliárd forintra nőtt – mondta Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke februári sajtótájékoztatóján. A Patika-csoport eredményei is hasonló trendet tükröznek: az összes bevétel több mint 20%-kal nőtt, az egyéni befizetés pedig több mint 23%-kal.
Ahogyan a szövetség elnöke kifejtette, az egészségpénztárak főleg a tagok egészségmegőrzését szolgálják, így nem elsősorban a vagyonnövekedés mutatja a teljesítményt, hanem az, hogy hány alkalommal és mekkora összegben fizették a tagok által igénybe vett szolgáltatásokat. Ebben a tekintetben az elmúlt év igen jól alakult: a pénztárak mintegy 9 millió alkalommal finanszírozták a tagok által igénybe vett szolgáltatásokat, 46%-kal többször, mint 2017-ben. Az elnök jelezte, az egészségpénztári tagok megtakarításaiból kifizetett összeg meghaladta a 46 milliárd forintot, ami egy év alatt 28%-os növekedés. A pénztártagok alkalmanként átlagosan több mint 5100 forintért vettek igénybe pénztári szolgáltatásokat – tette hozzá.
A Patika-csoport statisztikái szerint a tagonként és alkalmanként igénybe vett szolgáltatás átlagos értéke 6801 forint (Patikapénztárban 6550, Új Pillér Egészségpénztárban 8804 forint). Az egyes szolgáltatástípusokra alkalmanként kifizetett összegekben azonban nagy a szórás. A gyógyszertárban átlagosan a tagjaink 4531 forintot költenek, míg a magánegészségügyi szolgáltatásra 31 917 forintot fordítanak alkalmanként.
A tavalyi mutatókból látható, hogy az egészségpénztárak kiemelten fontos szerepet kapnak a tagok egészségének megőrzésében és az élethelyzetüknek megfelelő megoldások nyújtásában.
A Patika-csoport tagjai – amellett, hogy spórolnak valamelyik önsegélyező támogatásra – egyre többször vásárolnak például gluténmentes élelmiszert a patikakártyájukkal. A legdinamikusabban azonban a születéskor igénybe vehető 1 000 000 forintos támogatásra, a gyes/gyed kiegészítésére, a beiskolázási támogatásra és a jelzálogalapú-lakáshitel törlesztőjének kiegészítésére bővült az igény. Utóbbira 2019-ben már havi 22 350 forintot igényelhetnek a tagjaink.
|
Megjelent a szektorjelentés |
  |
Február végén megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szektorjelentése. 2018-ban az egyéni befizetés tette ki az összes tagdíjjellegű bevételek 62%-át szektor szinten.
Az összesített adatok szerint az egészségpénztárak kezdik betölteni valódi szerepüket a családok egészségcélú kiadási struktúrájában, ám még nagyon sok a tartalék minden téren: sem a taglétszám, sem a befizetések volumene, de a költések sem érték el a maximumukat.
Folytatódik a kiadások átrendeződése
Miközben a szolgáltatási kiadástorta nem nő, a tagok 2016-hoz képest 2018-ban kétmilliárd forinttal többet, összesen 13,51 milliárd forintot költöttek magánegészségügyi szolgáltatásokra. A növekedés két év alatt 17,5%, és míg 2016-ban az ilyen célú költések az összes kiadás 22%-ára rúgtak, 2018-ban már elérték a 26,4%-ot. Ebben az intervallumban a zsebből fizetett egészségügyi kiadások – a magánegészségügyi ellátásra és a gyógyszerre költött forintok – mértéke is nőtt a hazai háztartások körében, miközben az állami ráfordítás GDP-arányosan csökkent.
A magánegészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadások bővülésével párhuzamosan évek óta szorul vissza a gyógyszertári kiadások részesedése az összes költésből. 2016–2018 között a pénztártagok négymilliárd forinttal (13%-kal) költöttek kevesebbet gyógyszerre, ennek ellenére a torta legnagyobb szeletét (47,6%) továbbra is az ilyen célú kiadások adják. Új jelenség a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások egészségpénztári számláról való finanszírozásának előretörése, jóllehet még marginális az összes költésen belül az aránya. 2016-ban a kifizetések 0,5%-a történt a biztosítók felé, 2018-ban pedig 0,8%-ra nőtt a részesedése. Tavaly az 51,245 milliárdos összes kiadásból 414 millió forintot költöttek a tagok erre a szolgáltatásra.
A leglátványosabban az önsegélyező pénztári szolgáltatásokra, elsősorban a gyermek születéséhez kapcsolódó kiadásokra igénybe vett támogatások bővültek: 2016–2018 között közel háromszor annyi kifizetés történt ebben a kategóriában, szektorszinten a pénztártagok 2,161 milliárd forintnyi támogatáshoz jutottak 2018-ban az MNB statisztikája szerint. Ez a teljes kiadási torta 4,2%-át jelenti szemben a 2016-os 1,51%-os részesedéssel.
Céges célzott támogatás: lépéselőnyben a Patika-csoport
2019-ben az egyéni befizetések és a pénztáron keresztül igénybe vett szolgáltatások további bővülésére számítunk. Mindez nem csak optimista feltételezés. A sikeresen startolt és azóta is szárnyaló célzott támogatás kapcsán több mint száz céggel kötöttünk szerződést, és meghaladja az ezret az ennek kapcsán a pénztárba újonnan belépők száma.
Az elmúlt két hónapban az is kiderült, a Patika-csoport kártyás rendszere kiállta a próbát. A munkavállalók kényelmesen tudják költeni patikakártyával – újpilléressel és multipayjel egyaránt – a támogatást és az egyéni befizetéseiket is.
Bár az induláskor volt némi fennakadás az egyenlegek online követésében, informatikusaink elhárították a hibát. Azóta az internetes lekérdezés is tökéletesen működik: tagjaink az eddig megszokott felületen egyszerre látják az egyéni befizetéseik és a munkáltatói célzott támogatásból rendelkezésükre álló költhető összeget is.
Fotó: freepik.com
