Új Pillér hírdetési fejléc - 20% adókedvezmény, hozammal növelt megtakarítás, 10% támofatás szűrővizsgálatra
szerkezeti elem
 
Tényleg kockázatos a nem hagyományos orvoslás? (2018.08.31.)

Az MTA orvosi osztálya sürgeti a komplementer – nem hagyományos – eljárások jogi szabályozásának újragondolását. Szerintük a jelenlegi törvényi háttérrel a természetes gyógymódok egyet jelenthetnek a bizonyítékok nélküli gyógyászattal.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) orvosi tudományok osztálya új állásfoglalást adott ki A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások címmel, amelyben a tudósok kifogásolják, hogy – szemben a konvencionális orvoslással – nem kell bizonyítani a komplementer eljárások hatékonyságát és biztonságosságát. Szerintük a jelenlegi törvényi háttérrel ez egyet jelenthet a bizonyítékok nélküli gyógyászattal, ami súlyos kockázat a betegekre nézve.

A természetes gyógymódok nagy része nem tartozik a társadalombiztosítás által támogatott kezelések sorába, az egészségpénztári számláról viszont elszámolható a kezelések ára. A hasznosságáról, hatékonyságáról azonban megoszlik az emberek véleménye. Vannak, akik csak így szeretnének gyógyulni, míg mások szerint kuruzslás annak ellenére, hogy egyetemi szintű képzésen lehet elsajátítani a gyógyászatnak ezt az ágát. Dr. Hegyi Gabriella belgyógyász, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Komplementer Medicina Tanszékének professzora szerint ez azért van így, mert sok a sarlatán, és a szakmának gyenge az érdekérvényesítő képessége. A Patika-csoport szolgáltató partnere, a Yamamoto Intézet alapító főorvosa is azért küzd, hogy hitelessé váljanak a komplementer gyógymódok, azaz a hagyományos és a természetes orvoslás eljárásai megbízhatóan ötvöződjenek a diagnosztikai és gyógyító módszerekben. Ennek érdekében ő is a nagyon szigorú képzés, az ellenőrizhetőség és a csoportpraxisokba illesztés mellett érvel évek óta, ahogyan az működik Németországban, Ausztriában és még sok európai államban, csak Magyarországon nem. Hegyi Gabriellával a Patika-csoport 2018 áprilisában készített interjút. A cikket ITT olvashatja.

Az MTA most kiadott állásfoglalása szerint elengedhetetlen, hogy az egyes nem konvencionális eljárásokat is csak akkor lehessen alkalmazni, ha az adott betegségre vagy kóros állapotra bizonyítottan hatékonyak, és semmilyen káros következménnyel nem járnak – hangsúlyozzák a szakemberek, akik szerint pontosan meg kell határozni, hogy kik, milyen végzettséggel, milyen feltételek mellett és milyen területen alkalmazhatják az egyes komplementer eljárásokat. A most hatályos rendelet értelmezése szerint ugyanis jogilag szabályos szinte minden eljárás, akkor is, ha súlyosan veszélyeztető, ha hatástalan, ha a kuruzslás határait súrolja - közölték. Azt is javasolják, hogy „alternatív medicina” helyett „komplementer eljárásoknak” nevezzék az ilyen tevékenységeket.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) véleményéhez hasonlóan az MTA orvosi tudományok osztálya tagjai is azt vallják, hogy a homeopátia esetében „nincs evidencia arra”, hogy a placebónál hatékonyabb, ezért komplementer eljárásnak sem tekinthető.

Van helyük a természetes gyógymódoknak a hagyományos gyógyításban

A megelőzésben, a rehabilitációban, az onkológiai betegségek kezelésének, például a kemoterápia mellékhatásainak csökkentésében, a reumatológiai ellátásban, a mozgásszervi rehabilitációban, az agyi vagy mozgásszervi sérült csecsemők kezelésében mindenképp komoly szerepe van a komplementer medicinának – mondja Hegyi Gabriella. Szerinte nincs kaptafa, mindig az adott eset dönti el, hogy milyen módon kell, lehet használni a komplementer medicinát: mennyiben kiegészítő, önálló vagy együtt alkalmazandó. Az, aki orvos és szakorvos, és úgy látja, hogy kevesebb antibiotikummal gyógyítható egy gyerek esetében a felső légúti infekció, akkor dönthet például a homeopátia alkalmazása mellett, hiszen ő vállalja a felelősséget. A hangsúly a tudáson van. Ismerni kell a hagyományos gyógyszerek hatását, ha keleti gyógynövény-kombinációval szeretném kiegészíteni a kezelést. A terápiák erősíthetik, gyengíthetik, esetenként kiolthatják egymás hatását. Ginzenget például nem adhatok annak a betegnek, aki magas vérnyomás ellen szed gyógyszert.

Fotó: Freepik.com

<< VISSZA