A Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképesség-javító 180 pontos csomagjában 22 pontban taglalják a modern egészségügy kialakításához vezető lépéseket. Szó van benne többek között prevencióról, finanszírozásról, ellátásminőségről.
Elkészítette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a versenyképesség javítását célzó 180 pontos javaslatcsomagját, amely kiemelten foglalkozik az egészségüggyel. A Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak átadott dokumentumban 22 pontban taglalják a modern egészségügy kialakításához vezető lépéseket.
A 180 pontos javaslatcsomag szerint a versenyképességi reformokkal 4-4,5 százalékos gazdasági növekedés, bérfelzárkózás, csökkenő importfüggőség érhető el, és az ország a reformpályán eléri Ausztria fejlettségének 80 százalékát, magas termelékenységgel. A 2030-ra elérhető eredmények közé sorolták, hogy a GDP átlagos növekedése 4,4 százalék, a nettó reálbérek kumulált emelkedése 87 százalékos lehet, a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan többletes marad, a GDP-arányos nettó külső adósság pedig csökken. Az infláció 2030-ra 3 százalékos, az államadósság pedig 38 százalék lehet a javaslat szerint. (Jövőre a kormány 4,1%-os gazdasági növekedéssel, GDP arányosan 1,8%-os államháztartási hiánnyal és 2,7%-os inflációval számol.)
A magyar gazdaság fenntartható felzárkózása érdekében 11 reformterületet jelölt meg a jegybank, amelyből az egyik a modern egészségügy, mint a humántőke-fejlesztés eszköze. „A magyar lakosság egészségi állapota – hasonlóan a régiós országokéhoz – elmarad a nyugat-európai szinttől. A nem megfelelő egészségi állapot csökkenti a munkaerő termelékenységét és a munkában töltött idő mennyiségét. A korai halálozással csökken a munkaképes, gazdaságilag aktív népesség létszáma.” – értékelik a jelent a kutatás készítői, akik a célokat is megfogalmazták:
-
A háztartások közvetlen egészségügyi kiadásainak aránya az összes egészségügyi kiadáson belül csökkenjen 18%-ra, a visegrádi országok szintje alá. (Ma 28%)
-
Az egészségesen várható élettartam legyen 63,7 év, a legmagasabb a V4 országok között. (Ma 60,1 év)
-
Évente legalább egy darab, nemnek, korcsoportnak és kockázati tényezőknek megfelelő szűrővizsgálat járjon minden állampolgárnak.
Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, szükség van pénzügyi revízióra, az állami ellátás racionalizálására és javítására, a háztartások közvetlen kiadásainak részben intézményesített formába terelésére és a prevenció előtérbe kerülésére. A négy területen összesen 22 szükséges intézkedést azonosított az MNB, többek között az átlátható bérezési rendszer kialakítását, a háziorvosi rendszer funkcióinak erősítését, a vállalati egészségcsomagokra vonatkozó adókedvezmények kidolgozását, az egészségpénztári ki- és befizetések célzott ösztönzését, a magánszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek növelését, a stresszkezelési tréningek és a rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok támogatását.
|
A versenyképesség 180 pontja |
  |
A reformterületek között az MNB kiemeli az állami hatékonyság növelését a digitális közszolgáltatásokkal, az adóbevallások egyszerűsítésével. Az MNB szerint adóreformok szükségesek a teljes foglalkoztatásért, a munkát terhelő adók csökkentését folytatni kell. A fő célok között szerepel a modern egészségügy kialakítása pénzügyi revízióval, állami ellátás javításával. A javaslatcsomagban kkv-stratégia, iparstratégia, exportstratégia, és innováció is helyet kapott.
A javaslatok célja a magyar gazdaságban – elsősorban a külső-belső egyensúlyi és adósságmutatókban, valamint a munkapiacon – kialakult pozitív trendek megtartása mellett a termelékenység javítása, a teljes foglalkoztatás fenntartása, valamint a demográfiai fordulat megalapozása - közölte a jegybank. Mint írták, 2013 óta a magyar gazdaság átlagos növekedése meghaladta a 3%-t. A következő évtizedek legfontosabb gazdaságpolitikai feladata az elért eredmények megtartása mellett a felzárkózási pálya erősítése lesz, ezzel biztosítva a magyar emberek életminőségének folyamatos javulását és a társadalmi jólét emelkedését – fogalmaztak. A hosszú távú fenntartható felzárkózást egy átfogó versenyképességi fordulat alapozhatja meg.
A versenyképesség javítását célzó lépések hatása gyakran hosszabb távon jelentkezik, így az MNB egyaránt fontosnak tartja egy strukturált hosszú távú program kidolgozását, valamint a végrehajtott intézkedések folyamatos utókövetését. A tanulmány készítői szerint a világgazdasági megatrendek feltérképezésével azonosíthatóak a belépési pontok a fejlett gazdaságok közé. Az intézkedésekben célzottan kell kezelni a humántőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológia-adaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését. A versenyképességi fordulat eléréséhez széles körű konszenzus szükséges, amelyben a hazai vállalkozások, a családok, az állam és a pénzügyi rendszer szereplői egyaránt érintettek – hangsúlyozza az elemzés. (MTI)
