2017-ben a Patika-csoportba rekordösszegű, összesen közel kétmilliárd forint egyéni befizetés érkezett és június végéig 375 millió forint adó-visszatérítést írtunk jóvá az arra jogosultak számláján. Az adóhatóság által az egészségpénztárba utalt összeg levonás nélkül, azonnal költhető a pénztári szolgáltatásokra.

2015-ben 241 millió, 2016-ban 301 millió, 2017-ben 314 millió, idén 400 millió forintot írtunk jóvá tagjaink számláján, de még mindig sokan vannak, akik nem használják ki az öngondoskodás után járó állami támogatást. Tavaly összesen 10 ezer pénztártag között oszthattunk fel fejenként valamivel több, mint 30 ezer forintot. Idén az adójóváírást igénybe vevő pénztártagok száma nem változott lényegesen, ők viszont már átlag 40 ezer forinttal gazdagodtak. A számokat összevetve a 110 ezer fős tagságunkkal és a maximálisan visszaigényelhető 150 ezer forinttal, továbbra is hatalmas tartalékok rejlenek az öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság fokozásában.

3 teendő a magasabb adó-visszatérítés érdekében

2017-ben jelentősen megnőtt a várólista nélküli magánegészségügyben kifizetett egészségforintok aránya és sok pénztártagunk élt a készpénzes támogatást jelentő önsegélyező szolgáltatások valamelyikével is.

– Függetlenül attól, hogy hogyan változnak jövőre a cafeteriára vonatozó szabályok, 2019 az öngondoskodás éve lehet. Az már a 2017-es adóváltozásokat követően is látszott, hogy a pénztártagok az egészségpénztárak és az egészségcélú költéseket támogató 20%-os szja-visszatérítés mellett voksolnak– mondta Vargha László, a Patika-csoport pénzügyi vezetője, és hozzátette: – a Patika-csoport 2019-ben a beérkező egyéni tagdíjak legalább ugyanolyan arányú bővülésére számít, mint ami a társaság idei üzleti tervében szerepel: várakozásaink szerint a magánbefizetések 26,8%-kal nőnek 2017-hez képest.

Motiváció 2.0

„Az öngondoskodás szerepe a jövőben egyre nagyobb mértékben fel fog értékelődni, különösen az állami nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás és az egészségügyi technológiák fejlődése (és drágulása) következtében” – olvasható az MNB Versenyképességi Jelentés, 2017 című a kiadványban, amiben az is szerepel, hogy „a közkiadások növelése önmagában azonban nem képes megoldani az ágazat problémáit”. Az MNB ügyvezető igazgatója, Kandrács Csaba a Portfolio Biztosítás 2018 című konferencián úgy fogalmazott: 10 év alatt egymillió új öngondoskodót szeretne látni a Magyar Nemzeti Bank.

Az egészségpénztári szektor készen áll arra, hogy a magánforrások becsatornázásában partner legyen. A jelenleg gazdaságilag aktív 4,4 millió főből mintegy másfél millió munkavállaló kap cafeteriát. A juttatások megnyirbálásával a munkáltatók jelentős része – amennyiben a munkavállaló nem kér SZÉP Kártyát – valószínűleg az eddigi bruttó cafeteriakeretet bérként fogja nyújtani a dolgozóinak, ami persze jelentősen kevesebb nettó bért eredményez, mint eddig a bér és a juttatások együttes értéke volt. Ha munkavállalók a nettó béremelkedésük egy részéből növelik az egészségpénztári befizetésüket, a 20%-os szja-visszatérítés jelentősen kompenzálja a veszteséget.

Az egészségpénztárakba befolyó egyéni befizetések erősödését számos olyan tényező hajtja, amelyek 2019-ben is jellemzőek lesznek Magyarországon. Évek óta, és az idei év első negyedében is nőttek a reálkeresetek, egyre nagyobb a kereslet a magánegészségügyi ellátásra, amely az egészségpénztári számláról finanszírozható, és ahogy nő a lakosság körében az egészségtudatosság, bővül a szűrővizsgálatok iránti igény is. Ezt viszont csak szűk körben finanszírozza az állami rendszer, így a 20%-os szja-visszatérítésnek köszönhetően legolcsóbban egészségpénztári számlával vehetjük igénybe. Az egyéni befizetéseket hajtja az is, hogy az önsegélyező szolgáltatásoknak köszönhetően ma már szinte nincs olyan helyzet egy család életében, amikor ne tudná kihasználni az egészségpénztári számlán pihenő forintjait. És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, az alacsony kamatkörnyezetben az egészségcélú megtakarítás vált a legjövedelmezőbb spórolási formává, amely ráadásul azonnal költhető.