A juttatási rendszer közterhének két évvel ezelőtti módosításakor már felmerült, hogy vajon 15%-os szja mellett mennyire éri meg cafeteriát adni. Az elmúlt másfél évben indult bérspirál – a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, és a munkaerőhiány miatti fizetésemelési kényszer – is ebbe az irányba terelte a gondolkodást. És az is kiderült, a munkavállalók számára az első, és leginkább meghatározó egy munkahely szempontjából, hogy mennyi a havi megkereshető bér. A munkavállalók többsége nettó bérben gondolkodik: annyit szeretne haza vinni, amennyiből meg tud élni, el tudja tartani a családját.

– A trendet kihasználva a kormányzat is igyekszik a munkáltatókat abba az irányba tolni, hogy tisztességesen, bejelentett módon bért fizessenek a munkavállalóiknak, akik így talán itthon, vagy adott esetben az adott cégnél tarthatók. De a 2017-ben végzett cafeteriaindex-kutatásunk (a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara, a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a Cafeteria TREND Magazin közös felmérése – a szerk.) megmutatta azt is, hogy – függetlenül az adómentes juttatások körének átrendeződésétől, és függetlenül attól, hogy egyébként milyen járulékot kell fizetni az egyes elemek után – megerősödött az egészségcélú juttatások és az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe. De azért sem féltem a cafeteria létét, mert ez a rendszer mára beégett a magyar munkavállalók tudatába. Természetesnek veszik, hogy van béren kívüli juttatás. Az egy más kérdés, hogy mi kerül a kínálatba, ez viszont nem adózási, és nem is vállalati költségkérdés – mutatott rá Szűts Ildikó.

Miért a nyugdíj? Miért az egészség?

A humánerő-szakember szerint nem véletlen az öngondoskodást segítő elemek előretörése. Egyre többet lehet hallani arról, hogy a jelenlegi modellben nem fenntartható a hazai nyugdíjrendszer, amikor már az X generáció – a mai ötvenesek – is elérik a nyugdíjkorhatárt. A múltban látott magas hozamok is az önkéntes nyugdíjkasszákra irányítják a figyelmet, különösen a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben. Az egészségpénztárak felértékelődése is trend: egyre többen szembesülnek azzal, hogy az állami ellátórendszerben nem feltétlenül kapják meg az elvárt minőségű szolgáltatást. A rövidebb várakozási idő és a kulturált körülmények a lakosság növekvő hányadát terelik a magánellátás felé. Különösen, ha ezt munkáltatói támogatással tehetik meg.

Szűts Ildikó egy harmadik faktorra is felhívja a munkáltatók figyelmét. Ez pedig az ötven plusszos korosztály foglalkoztatásában rejlő lehetőség.

– A hazai munkaerőpiacon fontos kérdés, hogy vissza tudjuk-e vezetni az 50 és 64 év közötti korosztályt nagyobb arányban a munkaerőpiacra. Az európai országok gyakorlata szerint ennek a korosztálynak körülbelül a 75%-a aktív, míg Magyarországon mindössze 50%-kuk dolgozik. Ebben a tekintetben is van létjogosultsága a munkáltatói egészségcélú juttatásoknak, hiszen a középgeneráció számára kiemelt értéket jelent az egészségmegőrzés. Tavaly az irodai munkavállalókra, idén a fizikai dolgozókra végeztünk munkavállalói élménykutatást. A reprezentatív vizsgálat eredménye egyértelműen megmutatta a dolgozók preferenciáját: nagyon fontos számukra, hogy a munkáltató személyesen gondoskodjon róluk, az élethelyzetükre szabott javadalmazási csomagot kínáljon. Az európai gyakorlat is azt mutatja, hogy azoknál a cégek, amelyek szeretnék megtartani a munkavállalóikat, fókuszba kerül a személyes törődés. Az egészség tipikusan ennek az eszköze – mutat rá a szakember, aki szerint az egyénekre szabott extrák – mint például a munkahelyi szűrőprogram, a dohányzásról való leszokás segítése, az egészséges étkezés vagy a mindennapi testmozgás támogatása – fogja megkülönböztetni egymástól a cégeket a munkavállalók szemében.

A mostani adócsomag-tervezet hatására lehet, hogy átrendeződnek a juttatások, lehet, hogy a munkáltatók zöme nem fog tudni annyi bért emelni, hogy a teljes nettó cafeteriakeretet továbbra is biztosítsa, de Szűts Ildikó szerint sem az egészség-, sem a nyugdíjpénztárat nem lehet egy tollvonással kihúzni.

Fotó: Piac & Profit