Az egészségpénztári tagok betegként is tudatosak (2018.04.16)
Dr. Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével beszélgettünk az EESZT-ről, a biztonságos étrend-kiegészítő programról és a gyógyszerészek szerepéről az egészséges életmódra nevelésben.

2017 novemberétől kötelező Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetését megelőző előkészítő munkákban a Magyar Gyógyszerészi Kamara is részt vett.

Mit vár a kamara a felhőalapú kommunikációs tér bevezetésétől?

Egy jól működő e-recept rendszer képes kizárni a hamis vények kockázatát, ami a gyógyszertárak munkája és a társadalombiztosítás szempontjából is hatalmas előny. Ha a rendszer teljesen kiépül, a rosszul – alakilag vagy hibásan – felírt receptek korrigálása is könnyebbé válik a patikákban, ami növeli a gyógyszertári szolgáltatások biztonságát. A rendszer potenciálisan biztosítja az orvosok és a gyógyszerészek párhuzamos gyógyszerezési kontrolljának lehetőségét, ami a gyógyítás hatékonysága és a gyógyszerekhez kapcsolódó kockázatok csökkentése szempontjából jelent előrelépést. Finanszírozás szempontjából is várunk előnyöket: a jelen idejű online kapcsolattal működő rendszer lehetővé teszi, hogy a gyógyszertárak gyorsabban és egyszerűbben jussanak a tb-támogatáshoz, ami a vállalkozások likviditását javítja. Persze minden új rendszer bevezetésekor vannak kockázatok is.

Ebben az esetben mitől lehet tartani?

Ki kell zárni, hogy a célokat igazítsák a rendelkezésünkre álló eszközökhöz. A technológiának a kijelölt célok megvalósulását kell szolgálnia. Az informatika eszközei például lehetővé tennék, hogy korlátozzák a betegek szabad gyógyszertár-választását. Ezt a kockázatot már az előkészítő munkák során kizártuk.  

Milyen visszajelzések érkeztek a gyógyszertáraktól a rendszerrel kapcsolatosan az elmúlt pár hónapban?

Tavaly november elején a gyógyszertárak egy része önhibáján kívül nem volt még alkalmas arra, hogy kapcsolatot teremtsen az elektronikus szolgáltatási térrel, sem az e-receptek fogadására. Ezek az informatikai problémák december közepére megoldódtak. Ma azt látjuk, az orvosok egy része – elsősorban a rendelőintézetekben és a kórházakban – még nem használja a teret, míg a háziorvosok többsége már átállt. Most jönnek elő azonban a vényíró programok hibái is, ami szinte minden orvosi rendszert felügyelő informatikai cégnél egyedi fejlesztést igényel. A gyógyszertár a problémákat jelezheti közvetlenül a szolgáltatási tér üzemeltetői felé, vagy a kamarának. Erre kialakítottunk egy mechanizmust. Jelenleg folyik az orvosok, a gyógyszertárak és az elektronikus szolgáltatási tér programjainak az összehangolása, ez egy hosszú munka, de jól haladunk.

Azt mondják, a magyar betegek nem kellően együttműködőek. Nem élnek egészségesen, nem tartják be az orvosi utasításokat, nem szedik – vagy épp ellenkezőleg, habzsolják – a gyógyszereket. Hogyan lehetne ebben változást elérni?

Ebben is segíthet az EESZT, hiszen a gyógyszerész látja a rendszerben a gyógyszerfogyást és azt is, ha az nem egyezik meg az orvos által előírtakkal. Az egészségpénztáraknak is nagy szerepük lehet a tudatosság erősítésében. Az, aki egészség céllal rendszeresen megtakarít a saját döntése alapján, nyilván betegként is tudatosabb: jobban odafigyel az egészségére, jobban betartja az orvos és a gyógyszerész utasításait. Az egészségpénztári tagok tudatosabbak, együttműködőbbek az egészségük érdekében és ez a gyógyszerészek munkáját is megkönnyíti.

Hozzájárulhat-e az elektronikus tér ahhoz, hogy a gyógyszertárakban erősödjön az ügyfélközpontúság, a prevenciós szemlélet?

Azokban az országokban, ahol már régebben működik hasonló rendszer, rövidült a gyógyszertárakban a kiszolgálási idő, így a gyógyszerészeknek több idejük maradt a betegekre. Bizonyos prevenciós szolgáltatások – például a vérnyomásmérés, vércukorszint ellenőrzés – azonban már 2009 óta beletartoznak a gyógyszerészi gondozás fogalmába a vonatkozó jogszabály alapján.  Három irányba érdemes gondolkodni. A gyógyszerész hozzájárulhat az egészséges személy egészségben tartásához az egészséges életmód és a prevenciós szemlélet terjesztésével. A primer prevenció mellett a gyógyszerész bekapcsolódhat a szekunder prevencióba is. Nyilván egyetlen gyógyszertárban sem fognak diagnózist felállítani, de a beteg panaszaiból kiindulva, a megvásárolt OTC gyógyszereket látva egy jól képzett, tapasztalt gyógyszerész javaslatot tehet bizonyos orvosi szolgáltatások igénybe vételére. A harmadik szint a már diagnosztizált krónikus betegek ellátásának hatékonyabbá tétele megfelelő tájékoztatással, a gyógyszerekhez kapcsolódó információk biztosításával, néhány gyógyszertárban is végezhető kontrollvizsgálattal. Annak érdekében, hogy a gyógyszertárak be tudjanak kapcsolódni a primer, szekunder és, tercier prevencióba, a kamara tizenhat gyógyszerészi gondozási irányelv kidolgozása van folyamatban. Ezek egy részét már leadtuk az illetékes államtitkárságra, folyik a szakmai lektorálás és négy irányelv néhány napja meg is jelent az Egészségügyi Közlönyben.  A gyakorlat más kérdés. Azt látjuk, hogy a gondozásjellegű szemlélet egyre markánsabban jelenik meg a patikákban. Ma a graduális képzésben és a szakmapolitikai munkában is egyre hangsúlyosabb a gyógyszeralkalmazás-szakértővé válás elősegítése, ami találkozik a gyógyszerészi gondozás filozófiájával. A kamara célja, hogy minél több gyógyszertárban jelenjen meg a gyógyszerészi gondozás minél szélesebb palettája és a gyógyszerészek hatékonyan végezzék ezt a tevékenységet.

 

<< VISSZA