Új Pillér hírdetési fejléc - 20% adókedvezmény, hozammal növelt megtakarítás, 10% támofatás szűrővizsgálatra
szerkezeti elem
 
Ajánlja fel az egészségpénztári juttatást, egészségtudatos dolgozókkal biztosan nyer! (2018.02.15)
A munkáltatóknak nem kis fejtörést okoz, hogy a rendelkezésükre álló költségkeretből kigazdálkodják a minimálbért és a garantált bérminimumot, javítsák a vállalatnál elérhető jövedelem szintjét, és nem utolsó sorban kezeljék a munkaerőpiaci helyzetből fakadó nehézségeket. Kardos György, a Bonus-Cafeteria ügyvezetőjének tanácsaival megkönnyítjük az optimális megoldás megtalálását.

A fent vázolt kihívások közül számosra választ ad az egészségpénztári juttatás. A bérnél kedvezőbb költségek mellett adható, vagyis egységnyi ráfordításból magasabb nettó juttatásból gazdálkodhat a munkavállaló. Szintén az egészségcélú juttatás felajánlása mellett szól, hogy ezáltal fokozhatjuk munkavállalóink egészségtudatosságát, amely ugyancsak jótékonyan hathat cégünkre: az egészségesebb munkavállaló kevesebbet hiányzik a munkahelyről, hatékonyabban dolgozik, hiszen száz százalékosan a munkájára tud koncentrálni. Ha pedig mégis fel kell keresnie valamiért az orvost, az egészségpénztári számláról tudja fedezni a magánellátás költségét, amikor időpontra mehet, megkapja a szükséges és megnyugtató odafigyelést, és ha kell, megtervezik számára a betegutat.

– Szeretném felhívni, munkáltatók és munkavállalók figyelmét is arra, hogy az önkéntes kasszák esetében nagyon fontos a folyamatos tagdíjfizetés annak érdekében, hogy a költségeket optimális szinten tartsuk. Sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem mindegy, hogy a befizetésekből mekkora összeg kerül a pénztártag számlájára és mennyit von el a kassza működésre. A Patika-csoport például a piacon működő leginkább költséghatékony kasszák közé tartozik, ha tudatosan tervezzük meg a munkáltatói hozzájárulás és a magánbefizetés arányát. Előny például a havonta újrainduló sávos költség, mert így bármelyik hónapban szorul rá az ember, hogy finanszírozza a váratlanul felmerült kiadásait, kedvező módon teheti. A magánbefizetések jelentős hányadát pedig érdemes novemberre, az alapszabályba foglalt akció idejére időzíteni – mondja Kardos György, aki szerint az is nagyon fontos, hogy a munkáltató ne csak felajánlja munkavállalóinak az egészségpénztári juttatást, hanem ő vagy a cafeteriaszekértő felhívja a dolgozók figyelmét a magánbefizetések mellett szóló szja-visszatérítésre és a megtakarítás költhetőségére.

– Amennyiben a munkáltató felkínálja az egészségpénztári juttatást, érdemes dolgozónként legalább a minimális havi tagdíjat erre a célra fordítani. A pénztári számlára viszont érdemes a dolgozóknak a nettó bérükből is befizetni annak érdekében, hogy ki tudják használni a magánbefizetések után járó állami támogatást, a 20 százalékos szja-visszatérítést. Így tudnak 20 százalékot megspórolni szinte minden saját és családi egészségcélú kiadásból – vezeti le Kardos György, aki szerint a gyógyszerköltések, szükséges prevenciós vagy gyógyító orvosi kezelések számbavétele mellett az önsegélyező szolgáltatások között is érdemes tallózni a munkavállalóknak, amikor azt mérlegelik, hogy a cafeteriakeretükből mennyit fordítsanak egészségpénztárra.

Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy szinte nincs olyan magyar munkavállaló, akinek ne tudnánk költséghatékony segítséget találni a pénztári szolgáltatásportfólióban. Az önsegélyező szolgáltatások például a gyermek születésétől kezdve a lakáshitel-törlesztés támogatásáig számtalan élethelyzetet lefednek és készpénztámogatást nyújtanak. A magánorvosi szolgáltatások esetében az árkedvezmény szól az egészségpénztárak mellett: egy 50 ezer forintos fogorvosi kezelés patikakártyával 40 ezer forintba kerül a nap végén, hiszen 50 ezer forint magánbefizetés után 10 ezer forintos szja-visszatérítés jár.

Kardos György szerint az egészségpénztárak megtakarítási jellegéről sem szabad megfeledkezni: 65 évesen nem mindegy, hogy a napi – és nagy valószínűséggel egyre emelkedő – gyógyszerköltésünket az aktív éveink során félretett és adó-visszatérítéssel támogatott megtakarításunkból tudjuk fedezni, vagy a nyugdíjunkból kell erre a célra fordítanunk a megélhetés egyéb költségeitől vonva el forrást.

A cafeteriaszakértő úgy látja, a nagyobb munkáltatók szívesen támogatják havi rendszerességgel dolgozóik egészségpénztári megtakarítását, hiszen az egészséges, boldog munkavállaló nemcsak kevesebb időt tölt betegállományban, hanem a feladatát is hatékonyabban végzi el. Ha pedig mindezt összeadjuk, sokszorosan megtérül a havi ráfordítás.

 

<< VISSZA