Új Pillér hírdetési fejléc - 20% adókedvezmény, hozammal növelt megtakarítás, 10% támofatás szűrővizsgálatra
szerkezeti elem
 
Hírkomment: „A helyzet kulcsa a megelőzés és egészségfejlesztés” (2017.12.01)
Az egészségpénztárak és magánbiztosítások rendszerét tovább kell fejleszteni Magyarországon, melynek egyik kulcsa az volna, hogy a fizetéshez kapcsolódó cafeteria rendszerében növekedjen az ilyen jellegű kifizetésékhez kapcsolódó kedvezmények mértéke a többi opcióhoz képest.  

Az OECD és a European Health Observatory közelmúltban megjelent országjelentése (OECD/European Observatory on Health Systems and Policies (2017), Magyarország: Egészségügyi országprofil 2017, State of Health in the EU, OECD Publishing, Paris/European Observatory on Health Systems and Policies, Brussels. http://dx.doi.org/10.1787/9789264285231-hu) elszomorító képet mutat a hazai egészségügyi rendszerről. A gyógyítással elkerülhető halálozási arányszámok tekintetében Magyarország nemcsak a többi uniós országtól marad el, hanem az összes visegrádi országtól is. Felmerül a kérdés, hogy vajon mivel tud többet a cseh, lengyel és szlovák egészségügyi rendszer a hazainál, és hogy behozhatjuk-e az Európai Unió országaitól való lemaradásunkat?

A jelentés alapján, ha ténylegesen csökkenteni akarjuk az egészségben megélt életévekben mutatkozó lemaradásunkat, akkor az ellátórendszer szempontjából nem a kórházaink fejlesztésére kell fókuszálnunk. A helyzet kulcsa a megelőzés és egészségfejlesztés, valamint az alapellátás hatékonyságának a javulásában rejlik.

A hazai egészségügyi finanszírozási rendszer legfőbb problémája az, hogy az egészségügyi kiadásunk szintje jelentősen elmarad az Európai Unió és a visegrádi országok átlagától. A bruttó hazai össztermék (azaz GDP) egészségügyi kiadásokra fordított hányada mindössze 7,2% volt 2015-ben, ami jelentős csökkenést jelent a 2005-ös 8,0%-hoz képest. A 2005-ös értékek csökkenéséért kizárólag az egészségügyi közkiadások visszafogása volt a felelős. 10 év alatt az egészségügyi közkiadások szintje 5,7%-ról 4,8%-ra, azaz körülbelül 15%-kal csökkent az OECD adatai alapján. A rendszer forráshiányának orvoslására elengedhetetlen az egészségügyi közkiadások jelentős növelése, melynek jelei már látszanak az utóbbi két év költségvetésben.

A közkiadások csökkenését némiképp ellensúlyozhatja a magánkiadások növekedése. Bár a hazai egészségügyi magánkiadások 33%-os szintje meghaladja az európai uniós átlagot, ez azonban inkább a közkiadások elégtelen szintjét jelzi. Ennél súlyosabb probléma, hogy rossz a hazai magánkiadások struktúrája, hiszen az úgynevezett zsebből fizetett kiadások jelentik a kiadások túlnyomó többségét. A váratlan vagy a hosszan tartó krónikus betegségek miatti jelentős közvetlen térítési díjak veszélybe sodorhatják a háztartások pénzügyi egyensúlyát. Ezzel szemben a háztartások szempontjából tervezhető költséggel bíró intézményesült magánfinanszírozás - azaz az egészségpénztári és egészségügyi magánbiztosítási kiadások – hazai mértéke jelentősen elmarad hazánkban az Európai Unió átlagától. Az egészségpénztárak és magánbiztosítások rendszerét tovább kell fejleszteni Magyarországon, melynek egyik kulcsa az volna, hogy a fizetéshez kapcsolódó cafeteria rendszerében növekedjen az ilyen jellegű kifizetésékhez kapcsolódó kedvezmények mértéke a többi opcióhoz képest.             

Kaló Zoltán egyetemi tanár
Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar (ELTE TáTK)
Syreon Kutató Intézet

<< VISSZA