Nem könnyű olyan hosszú távú befektetést találni, amely nemcsak biztonságos, hanem megfelelő szintű hozamot is biztosít. A nyugdíjpénztári megtakarítás több aspektusból is megfelel az elvárásoknak.
Egy ideje alacsony kamatkörnyezetben kell megfelelő hozamú befektetésekről gondoskodni, és ez jövőre sem lesz másképp: a fejlett országok gazdasági teljesítménye tovább javul, az infláció viszont továbbra sem fog látványosan emelkedni jövőre a CIB Bank elemzői szerint. A kamatok változására legfeljebb csak az Egyesült Államokban van esély, Európában és Magyarországon 2018 végéig maradhat a jelenlegi szint.
|
Lazább monetáris feltételek |
  |
A kedvező világgazdasági környezet és a jó magyar makrogazdasági mutatók miatt az MNB tovább lazított monetáris kondícióin – hangzott el a CIB Bank elemzői sajtóbeszélgetésén októberben. 2017-ben is a nem konvencionális intézkedéseken volt a hangsúly. Az alapkamat 0,9 százalékon maradt, de a már egyébként is negatív egynapos (O/N) betéti kamat -0,15 százalékra csökkent. Ennek köszönhetően, illetve a 3 hónapos betétben elhelyezhető összeg minimálisra szorításával a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) és a diszkontkincstárjegy hozamok nullához közeliek – hangzott el a sajtóbeszélgetésen. A magyar jegybank hosszabb távon szeretné fenntartani ezt a helyzetet. A bank álláspontja szerint a laza monetáris környezet 2018 végéig, de akár 2019 első félévében is fennmaradhat, még akkor is, ha az MNB ebben az időszakban emelkedő inflációra és 3 százalék fölötti gazdasági növekedésre számít.
Magyarországon 2017-ben a belső kereslet növekedése, az uniós források gyorsuló ütemű felhasználása miatt tovább gyorsulhat a GDP növekedése, amely 3,5 százalékos lehet rövid távon felfelé mutató kockázatokkal. A fogyasztói árindex a tavalyi 0,4 százalék után 2017-ben 2 százalék fölé kerülhet – mondta Trippon Mariann, vezető elemző. A béremelések hatása még nem teljesen jelent meg az árakban, az élelmiszer- és olajárak a vártnál alacsonyabbak és importált inflációs nyomás sem fenyeget. Mindezek miatt az infláció átlagosan 2,5 százalék körül alakulhat és a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint csak 2019 elején érheti el fenntartható módon a 3 százalékot.
Az időskori biztonságunk érdekében létrejött konstrukció konzervatív befektetési forma, az átlaghozama évi 6-7% körül alakul – ez kimondottan jó –, és ha valaki rendszeresen fizeti a tagdíjat, a megtakarítás költsége is alacsony. Ráadásul a befizetések után jár 20% – évi legfeljebb 150 ezer forint – szja-visszatérítés is, amivel pedig egyenesen verhetetlen a pénztárak által ígért hozam. A megtakarításunkat a munkáltató is kiegészítheti: a juttatás a bérnél kedvezőbben adózik, jövőre várhatóan 40,70%-kal.
A Patika-csoport két nyugdíjkasszája, a Tempo és Tradíció Nyugdíjpénztár decemberben befizetési akcióval teszi még ellenállhatatlanabbá a megtakarítást: az év utolsó hónapjában a nyugdíjkasszákba érkező tagdíjból csak az első 30 ezer forintot – az összegbe a munkáltatói befizetés is beleszámít– terheli a szokásos 5%-os működési költséglevonás, e felett a teljes befizetés az egyéni számla egyenlegét gyarapítja. A kedvezmény az újonnan belépőkre is vonatkozik. Az akció részleteiért látogasson el a nyugdíjpénztárak honlapjára.
Az idei évre szóló adóbevallásában pedig azonnal érvényesítheti az szja-kedvezményt, amely már akár februárban a számláján kamatozhat gyarapítva az idős kora szabadságát szavatoló megtakarítását.
Miért kell félretennünk a nyugdíjas korunkra, ha az államtól kapunk nyugdíjat?
|
Mert hamarosan szuperkorú társadalom lesz Magyarország, és az állami nyugdíjból nem fogunk megélni. |
|
Magyarországon 2007 óta több a 60 év feletti, mint a 20 év alatti lakos. Jelenleg a lakosság közel ötöde, azaz minden ötödik ember, 60 év feletti, minden hatodik pedig elmúlt már 65 éves. A demográfiai trendek ismeretében az eltartottsági ráta – a 15 évnél fiatalabb és a 65 évesnél idősebb lakosság aktív korúakhoz viszonyított együttes aránya – 2050-re várhatóan 72% lesz. Ezen belül az időskori eltartottsági ráta várható értéke 47,3% (Mérték 2013-2015), azaz körülbelül két aktív korúra fog jutni egy 64 év feletti lakos. Ez komoly kihívást jelent majd a nyugdíjrendszernek!
A demográfusok szuperkorú társadalmakról azokban az országokban beszélnek, amelyekben a lakosság több mint 20%-a 65 év feletti. Hazánkban a 65+ évesek létszáma 2013-ban már elérte az 1,7 milliót, a korcsoport aránya a népesség egészéhez képest tehát 17% volt négy évvel ezelőtt. A 2016-os KSH mikrocenzus (a mikrocenzus egy olyan népesség-összeírás, mely két népszámlálás között mintavételes eljárással követi nyomon a társadalmi folyamatokat) már több mint 1,8 millió 65 év felettit mutat, vagyis a korosztály aránya 19%-ra nőtt. A KSH interaktív korfája szerint 2021-ben lépi túl a 20%-ot a 65 év felettiek aránya (20,45% lehet), vagyis három év múlva Magyarország is a szuperkorú társadalmak közé fog tartozni. Az ő jövedelmük és egészségügyi ellátásuk komoly terhet jelent majd az állami költségvetésnek. Azok, akik nem gondoskodnak időskori megélhetésükről még fiatalként, kiszolgáltatottá válhatnak az állami nyugdíjintézménynek, illetve egészségügyi büdzsének.
