Nő a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésének, helyettesítésének súlya az önkéntes egészségpénztári számláról történő költésekben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank egészségpénztári szektorra vonatkozó 2017. I. féléves statisztikájából.
Népszerűek a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások és dinamikusan bővül a betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyeket igénybe vevők száma (idén a statisztika ide sorolja a betegség miatti keresőképtelenség esetén a kieső jövedelem teljes vagy részleges pótlását is). A pénztártagok tehát egyre tudatosabbak és az egészségcélú megtakarításukat a mindennapi élethelyzetükhöz mérten töltik és költik, így az egyéni befizetések után járó szja-visszatérítést is maximalizálni tudják. A magán egészségügyi szolgáltatások iránti igény növekedését igazolja a Szinapszis Kft. korábbi felmérése is.
– Mára elérte a kritikus tömeget a hazai lakosságon belül azok száma, akik az állami egészségügyi ellátás mellett a magán egészségügyi szektor szolgáltatását is igénybe veszik. Ma már egyáltalán nem a gazdagok kiváltsága, hogy magánszolgáltatást vegyenek igénybe a gyógyulás érdekében – mutatott rá egy korábbi sajtótájékoztatón Kun Eszter, a Szinapszis Kft. munkatársa. Elmondta, a betegek 49%-a a szakorvosi ellátást keresi fel, 34%-uk diagnosztikai vizsgálat miatt megy magánszolgáltatóhoz. A kevésbé képzett és vagyonos társadalmi csoport tagjai közül is közel 30%-os azok aránya, akik megfordultak magán egészségügyi intézményben 2016-ban.
|
Miért a privát? |
  |
A Szinapszis által végzett felmérés kérdésére, hogy miért megy inkább magán szolgáltatóhoz az állami egészségügyi intézmény helyett, a válaszadók harmada az időmegtakarítást emelte ki: előre egyezetett időpontra megy és nincs hosszú várólista. A kutatásában a válaszadók a megfelelő tájékoztatást is fontosnak tartották két vonatkozásban is. Egyrészt, hogy mennyire kap pontos információt az egészségügyi rendszerben történő eligazodáshoz, másrészt, hogy az orvosok mennyi időt szánnak egy-egy betegre. Ez 24 perc ideális esetben – írja a Ritmus.hu. Fontos szempont az is, hogy nem kell borítékot adni a remélt minőségi ellátás érdekében.
A Magyar Nemzeti Bank egészségpénztári szektorra vonatkozó 2017. I. féléves statisztikái szerint az intézménycsoport taglétszáma csekély mértékben csökkent és a tagdíjbevétel 2017. I-II. negyedévi halmozott értéke is alulmúlta (18,5%-kal) az előző év azonos időszakának értékét. A szektor eredményeiből az is látszik: a munkáltatók visszavették a dolgozóiknak fizetett tagdíj-hozzájárulásokat, ugyanakkor az egyéni tagdíjbefizetések jelentősen megugrottak, vagyis a munkavállalóknak továbbra is van igényük az egészségpénztári szolgáltatásokra. Idén az első félévben a tagok által fizetett tagdíj 46%-kal haladta meg a tavalyi első féléves befizetéseket és így a 2017. január – június között beérkező tagdíjbevételek felét már a tagok egyéni befizetései tették ki.
|
Mi várható jövőre? |
|
A parlament tavaszi adócsomagja egyelőre két ponton hozott változást a cafeteriában. 2018-ban már biztos, hogy kedvezőbb feltételekkel lehet majd adni lakhatási támogatást, és hogy az egyes meghatározott juttatások adóterhelése a jelenlegi 43,66%-ról 41,3%-ra csökken mivel az eho jövőre a már elfogadott szabályok alapján 20%-ra mérséklődik.
A 2017-ben jelentősen szűkített – csupán két elem, a SZÉP kártya és a 100 ezer forintos készpénzcafeteria tartozik ide – béren kívüli juttatások adóelőnye több mint 2%-kal, 9,44%-ról 7,08%-ra zsugorodik – mutat rá Kardos György, a Bonus Cafeteria ügyvezető igazgatója. Bruttó százezer forintos egyes meghatározott juttatás esetén jövőre 2360 forintot nyerhet a dolgozó.
Más adóváltozásról egyelőre nem tudni, de ahogy arról korábbi hírlevelünkben beszámoltunk, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2017 első negyedében benyújtott egy javaslatot a kormánynak, amely révén a kutatóintézet szerint biztosítható lenne a megemelt cafeteriadó ellenére is az önkéntes pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulással kapcsolatos motiváció fennmaradása, a munkavállalói tudatosság erősödése az öngondoskodás területén, valamint a költségvetési bevételek optimalizálása.
A javaslat szerint 100 forint munkáltatói befizetés után a jelenleg 43,66 forintos adóteherből az állam 15 forintot adójóváírásként visszaadna a munkavállaló pénztári számlájára, amennyiben a munkavállaló is megtakarít, azaz vállalja 50 forint pénztári tagdíj befizetését a 100 forint munkáltatói hozzájárulás mellé. Az adójóváírás a munkavállaló meglévő adóalapjától függetlenül járna, de éves felső határa a minimálbérhez lenne kötve.
A Patika-csoport számításai szerint így az önkéntes pénztári tagdíj-kiegészítés nem lenne adóhátrányban a kedvezményes adózással nyújtható juttatásokkal szemben, hiszen a tagdíj-kiegészítésre járó állami adótámogatásnak köszönhetően ugyanakkora munkáltatói bruttó keretösszegből a munkavállaló többet tud az egészségére költeni.
