Az önkéntes pénztárakat negatívan érinti a megemelt cafeteria adó, de a munkáltatók, a lakosság és végeredményben az állam sem jár jól, ha az éppen éledező öngondoskodási hajlandóság visszaesik.
Idén is szép számmal van új munkáltató partnerünk (áprilistól például a nemzetközi adótanácsadó, a Grant Thornton is erősíti a patikás tábort), aki az egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokkal is igyekszik megtartani és megszerezni a minőségi munkavállalókat. Igaz, a szektor idei első féléves ágazati statisztikái azt mutatják, sok munkáltatót eltántorított az egészségcélú öngondoskodás támogatásától az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés megemelt adóterhe.
MNB: átrendeződik a szektor
A Magyar Nemzeti Bank egészségpénztári szektorra vonatkozó 2017. I. féléves statisztikái szerint az intézménycsoport taglétszáma csekély mértékben csökkent és a tagdíjbevétel 2017. I-II. negyedévi halmozott értéke is alulmúlta (18,5%-kal) az előző év azonos időszakának értékét. A szektor eredményeiből az is látszik: a munkáltatók visszavették a dolgozóiknak fizetett tagdíj-hozzájárulásokat, ugyanakkor az egyéni tagdíjbefizetések jelentősen megugrottak, vagyis a munkavállalóknak továbbra is van igényük az egészségpénztári szolgáltatásokra. Idén az első félévben a tagok által fizetett tagdíj 46%-kal haladta meg a tavalyi első féléves befizetéseket és így a 2017. január – június között beérkező tagdíjbevételek felét már a tagok egyéni befizetései tették ki.
A trendforduló a szolgáltatások igénybevételében is látszik: nő a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésének, helyettesítésének súlya a költésekben, egyre népszerűbbek a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások és dinamikusan bővül a betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyeket igénybe vevők száma (idén a statisztika ide sorolja a betegség miatti keresőképtelenség esetén a kieső jövedelem teljes vagy részleges pótlását is). A pénztártagok tehát egyre tudatosabbak és az egészségcélú megtakarításukat a mindennapi élethelyzetükhöz mérten töltik és költik, így az egyéni befizetések után járó szja-visszatérítést is maximalizálni tudják.
A tudatosság erősödése jó hír a munkáltatóknak is, hiszen míg néhány éve elsősorban az adóoptimalizálás eszközeként tekintettek az önkéntes pénztári cafeteriára, ma a béren kívüli juttatással jelentősen hozzájárulhatnak munkavállalóik elégedettségéhez.
|
Mi várható jövőre? |
  |
Lassan indulnak a nyilatkoztatások a munkahelyeken, jó tudni, hogy mire számíthatunk jövőre. A parlament tavaszi adócsomagja egyelőre két ponton hozott változást a cafeteriában. 2018-ban már biztos, hogy kedvezőbb feltételekkel lehet majd adni lakhatási támogatást, és hogy az egyes meghatározott juttatások adóterhelése a jelenlegi 43,66%-ról 41,3%-ra csökken mivel az eho jövőre a már elfogadott szabályok alapján 20%-ra mérséklődik. Ez azt jelenti, hogy a 2017-ben jelentősen szűkített – csupán két elem, a SZÉP kártya és a 100 ezer forintos készpénzcafeteria tartozik ide – béren kívüli juttatások adóelőnye több mint 2%-kal, 9,44%-ról 7,08%-ra zsugorodik – mutat rá Kardos György, a Bonus Cafeteria ügyvezető igazgatója. Bruttó százezer forintos egyes meghatározott juttatás esetén jövőre 2360 forintot nyerhet a dolgozó.
Ahogy arról korábbi hírlevelünkben beszámoltunk, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2017 első negyedében benyújtott egy javaslatot a kormánynak, amely révén a kutatóintézet szerint biztosítható lenne a megemelt cafeteria adó ellenére is az önkéntes pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulással kapcsolatos motiváció fennmaradása, a munkavállalói tudatosság erősödése az öngondoskodás területén, valamint a költségvetési bevételek optimalizálása.
A javaslat szerint 100 forint munkáltatói befizetés után a jelenleg 43,66 forintos adóteherből az állam 15 forintot adójóváírásként visszaadna a munkavállaló pénztári számlájára, amennyiben a munkavállaló is megtakarít, azaz vállalja 50 forint pénztári tagdíj befizetését a 100 forint munkáltatói hozzájárulás mellé. Az adójóváírás a munkavállaló meglévő adóalapjától függetlenül járna, de éves felső határa a minimálbérhez lenne kötve.
A Patika-csoport számításai szerint így az önkéntes pénztári tagdíj-kiegészítés nem lenne adóhátrányban a kedvezményes adózással nyújtható juttatásokkal szemben, hiszen a tagdíj-kiegészítésre járó állami adótámogatásnak köszönhetően ugyanakkora munkáltatói bruttó keretösszegből a munkavállaló többet tud az egészségére költeni.
