Az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatása szerint az életkor előrehaladtával romlik az egészségi állapot. Míg a 25-34 év közöttiek egyötöde tartja kitűnőnek a saját egészségét, ez az arány az évek múlásával jelentősen csökken. Az 55-64 év közöttieknek már csak 4%-a tartja kitűnőnek az egészségét, a 65 év felettiek körében 6% az arány. A 65 év felettiek 9%-a számol be rossz egészségről, míg a 25-34 év közöttiek körében az arány mindössze 1%. A több országra kiterjedő vizsgálat szerint a nemzetközi átlaghoz képest a magyarok kevesebbet tesznek egészségük megőrzéséért. A világban mért 50%-hoz képest csak 34% étkezik egészségesen, az 50%-kal szemben nálunk 24% a rendszeresen sportolók aránya, a magyaroknak csak 32%-a kerüli a stresszt, miközben a világon 43% igyekszik ugyanezt tenni.

Nem csak az időskori egészséggel kapcsolatban akadnak problémáik a magyar munkavállalóknak: a tízig terjedő skálán csak 5,1 pontra értékelhető a magyar lakosság nyugdíjfelkészültsége, ami jóval alacsonyabb az 5,9 pontos nemzetközi átlagnál. A gyenge eredménnyel kapcsolatban csak egyetlen jó hírünk van: a mutató az elmúlt öt évben lassan, de folyamatosan javult. A nyugdíjas évekről való gondoskodás régi bevált és egyre népszerűbb intézménye az önkéntes nyugdíjpénztár.

A Magyar Nemzeti Bank szektorjelentése szerint az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek 2017. I-II. negyedévi halmozott értéke 10%-kal haladta meg a 2016. év azonos időszakának értékét. A pénztári befizetésekhez kapcsolódó adó-visszatérítés 2017. I-II. negyedévi halmozott értéke 8,6 milliárd forintot tett ki, mely 35%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakának értékhez viszonyítva. Ha nem is ugrásszerűen, de bővül a taglétszám is, ami azt mutatja, célba érnek az állami nyugdíjhelyzetről szóló vészjelentések. A befizetések növekedésében szerepe lehet annak is, hogy a kasszák évek óta az inflációt meghaladó hozamokat produkálnak. 2017 első félévének végén az önkéntes nyugdíjpénztárak kezelt vagyona 1 313,2 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbi értékhez képest 10%-os növekedést jelent.

A Patika-csoporthoz tartozó Tradíció Nyugdíjpénztár sem lóg ki a sorból a hozamok tekintetében, miközben a költségek vonatkozásában alulmúlja a szektorátlagot. Nincs belépési díj, a minimális havi tagdíj 2000 forint. Az éves levonás mindössze 5%, ami, havi ötezer forintos átlagbefizetést feltételezve, a pénztárak között a legkedvezőbb ajánlat. Az éves befizetés 200 ezer forint feletti része pedig 100%-ban a pénztártag nyugdíjcélú megtakarítását gyarapítja.

És hogy mire elég havi 5000 forint? Az attól függ, ki hány évesen kezd el takarékoskodni idős korára. A Bankmonitor kalkulátora szerint, ha valaki 1980-ban született és mostantól havi 5000 forintot nyugdíjpénztári számlán félretesz, közel 4 millió forinttal lesz gazdagabb, mire nyugdíjba megy. Ez több mint 18 ezer forintos havi nyugdíj-kiegészítést jelent számára azokban az években, amikor várhatóan megnőnek az egészségügyi kiadásai is.

Az államba vetett hit: vak optimizmus?