A betegségek leküzdése vagy a betegséggel való együttélés soha nem megy a páciens együttműködése nélkül. Az ELTE Pszichológiai Intézete és a 2016. augusztusi indulása óta a Patika-csoport szerződéses partnere, a Panoráma Medical Center közösen próbálja lerakni a korszerű gyógyítási modell alapjait.
Együttműködési megállapodást kötött az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pszichológiai Intézete és a patikakártyát is elfogadó Panoráma Medical Center (PMC) pszichoszomatikus szemléletű rendelőintézet annak érdekében, hogy komplex, pszichológiai szempontokat is figyelembe vevő szomatikus betegellátási modellt dolgozzanak ki az egészségügyi ellátás több területe számára. Közös cél az egészségügyi szakdolgozók – szakorvosok, gyógytornászok, dietetikusok, asszisztensek, pszichológusok stb. – együttműködésének fejlesztése is.
A most kötött együttműködés szerepéről Dr. Spányik András, a PMC ügyvezető igazgatója beszélt:
„A fejlett országok egészségügyi intézményeiben a pácienssel nem kizárólag a tüneteinek leginkább megfeleltethető szakorvos, hanem vele együttműködésben más szakemberek – dietetikus, gyógytornász, pszichológus stb. – is foglalkoznak, segítve a pácienst abban, hogy képes legyen minél komplexebb módon kezébe venni betegsége, állapota menedzselését. A módszer hatékonyságát – és költséghatékonyságát – számos kutatás igazolja, Magyarországon mégis csak a magánegészségügy bizonyos szegleteiben és az állami egészségügy egy-egy intézményében vagy osztályán jelenik meg a jó gyakorlat, inkább elszigetelten, mint rendszerszerűen. Pedig a betegség leküzdése vagy a betegséggel való együttélés soha nem megy a páciens együttműködése nélkül, és van néhány betegségcsoport, amiben ennek különös jelentősége van. Ilyen a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák, az anyagcsere-rendellenességek, a gyomor és bélrendszer több betegsége, az asztma, az allergia, a rák és számos speciális fájdalom (fej, hát, derék) is. A páciensnek ismernie és akarnia is kell a betegséghez illő életformát; erre a fejlett országokban komplett teamek készítik fel a betegeket. Ez csak látszólag többletmunka, valójában rengeteg megtakarítással jár, ezért Németországban és számos fejlett országban már ez az alapvető működési forma.
Egy fejfájós betegről például kiderülhet, hogy problémája összefüggésben van a munkahelyi stresszel. Ha a páciens is nyitott rá, érdemes a kezelésébe pszichológust is bevonni. Ha az alapvető problémát nem oldjuk meg, a beteg panasza a kezelések dacára vissza fog térni, vagy éppen rászokik a fájdalomcsillapítókra. Az életmódot és lelki állapotot is figyelembe vevő programok hatékonynak bizonyultak olyan betegségek esetében, mint a sokízületi gyulladás; a gyomor- és bélrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, bizonyos nőgyógyászati betegségek, fájdalommal járó kórképek (fejfájások, mozgásszervi fájdalmak), sőt a sokféle testi tünettel járó, de nehezen diagnosztizálható, úgynevezett funkcionális betegségeknél is, mint például irritábilisbél-szindróma, krónikus alhasi fájdalom, stb.
Bár Magyarországon komoly tudományos alapjai vannak a testi betegségek komplex módon történő megközelítésének, a gyakorlatba ebből eddig kevés szivárgott át. Ezzel szemben Németországban, Ausztráliában, Izraelben vagy Norvégiában a komplex szemlélet már alapgyakorlat az állami ellátásban is.
Mára számos vizsgálat bebizonyította, hogy a testi betegségek komplex kezelése – ami szükség esetén magába foglalja az életmód megváltoztatását, a páciens együttműködésének erősítését, a stresszkezelést, a lelki állapot monitorozását és kezelését – a páciensek, a gyógyító team és az egészségügyi rendszer szintjén is pozitív következményekkel jár. Javul a kliensek életminősége, szenvedésük rövidül, csökken vagy megszűnik, tüneteik elmúlnak, jobbá válik az orvos-beteg kapcsolat. Bár látszólag több embert kell foglalkoztatni, a komplex kezelés már rövidtávon is megtérül az egészségügyi rendszer egészét tekintve, hosszabb távon pedig a költségek akár 20 százalékkal is csökkenhetnek.”
A Nyugat-Európában már bevált komplex megközelítésű gyógyászat itthon nem élvezi az OEP támogatását, ezért csak azoknak a pácienseknek hozzáférhető, akik ki tudják termelni saját kezelésük költségeit. Ebben is segítség a patikakártya: a saját befizetések után járó szja-visszatérítésnek köszönhetően a pénztártagoknak 20%-kal kevesebbet kell saját erőből előteremteni.
Dr. Spányik András egy évvel ezelőtt arról beszélt hírlevelünkben, hogy vajon egy ország lakosságának mentális egészsége a kormányzat, a munkáltató vagy a család felelőssége. És vajon a boldogságához mennyiben járulnak hozzá olyan tényezők, mint a jövőben való bizalom, az egészség, a jólét? Ha még nem olvasta a pszichoszomatikus szemléletű szakrendelő ügyvezető igazgatójának cikkét, kattintson ide. A megállapítások ma is érvényesek.
|
Közösen, sikeresebben |
  |
Az ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszéke és a Panoráma Medical Center együttműködésében a szakemberek most a nemzetközileg már elismert módszer meghonosítását akarják széles körű tájékozódással, tapasztalatszerzéssel és kutatással megalapozni. Ahhoz, hogy a páciens képes legyen és akarjon is mindent megtenni önmagáért, számos szakmának kell együtt dolgoznia. Ennek célszerű kereteit keresik az együttműködésben résztvevők.
A PMC a jövőben egyetemi gyakorlóhellyé válik és terepet biztosít a Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék klinikai egészségpszichológia kurzusához, egy másik kurzus keretében pedig a hallgatók intervenciós programokat tervezhetnek a szakirodalmi ajánlásoknak megfelelően a projektekben megjelölt betegcsoportokra. A tavaszi félévekben a Panoráma 60 órás egészségpszichológiai terepgyakorlatok színtere is lesz, amelyekben a hallgatók bármilyen aktuálisan futó egészségpszichológiai munkába bevonhatók.
Az ELTE munkatársai szakmai tanácsadással, rendszeres konzultációkkal, programok kidolgozásával támogatják majd a pszichoszomatikus szemléletű rendelő munkájának komplexebbé tételét. Cserébe a centrum lehetőséget biztosít a Pszichológiai Intézet oktatói és hallgatói számára az intézmény esetcsoportjaiba való bekapcsolódásra, szoros szakmai munkakapcsolat kialakítására. Az együttműködés során mindkét fél bővíteni tudja saját szakmai ismereteit.
A második körben a kutatók az orvosok és a többi szakember együttműködésének ideális módját keresik. Olyan szakmai protokollokat akarnak leírni, amelyek alkalmazásával a páciens kezeléséhez szükséges teammunka a leghatékonyabban végezhető. Magyarországon nem az a probléma, hogy ne léteznének az egészségügyben a teammunkához szükséges szakemberek. Sokkal inkább arról van szó, hogy nincsenek meg az integrált munka keretei és a módszertana.
Ha az együttműködés sikeres, a Panoráma lesz az első olyan intézmény, amelyben nem egy-egy osztályon, szigetszerűen alkalmazzák a holisztikus szemléletet, hanem intézményi szinten törekednek a teammunka kialakítására. Ebből a szándékból formálódott ki a Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék és a Panoráma Medical Center együttműködése.
