Sokan kihasználják az önsegélyező szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket (a különböző élethelyzetekhez kötődő juttatások népszerűek a MNB szerint is), amelyek közül számos kötődik a gyerekekhez a születésüktől egyetemi oktatásukig. Nem csak az újszülött és a már majdnem felnőtt gyerekek járnak kiadással, sőt!
A Patika-csoport önsegélyező szolgáltatásai a kisgyerekes családok számára is kínálnak segítséget. Ilyen például a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj kiegészítése, vagy a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás összegének kiegészítése. Ezeket a szolgáltatásokat gyermekenként egy arra jogosult személy igényelheti. A szolgáltatásra jogosult személynek azonban nem feltétlenül kell magának a pénztártagnak lennie, a juttatás az egyenesági rokon – szülő, nagyszülő – jogán is igényelhető.
Itt olvashatja cikkünket, amiben levezetjük, hogy lesz 800 ezer forint befizetésből egymilliós kifizetés, ha gyerek születésekor vesszük igénybe.
Itt olvashat a Patika-csoport beiskolázási támogatásáról.
A CSED, GYED esetében az igényelhető szolgáltatás a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj megállapításának alapjául szolgáló nettó összeg – azaz a kismama kézhez kapott fizetése – és a folyósított járandóság különbözete, míg a GYES és GYET esetében a támogatás összegének kiegészítése, maximum a folyósított összeggel megegyező mértékben. A kifizetéshez minden hónapban igazolni kell a jogosultságot, azaz azt, hogy az OEP folyósította ellátást. A terhességi gyermekágyi segély folyósítása az igazolás szerint a jogosultság kezdetétől számítottan 168 nap, gyermekgondozási díj a gyermekgondozási segély lejártát követően legfeljebb a gyermek két éves koráig jár.
A szolgáltatásra való igényt a jogosultság első napját követő 120 napon kell benyújtani a pénztárhoz, máskülönben a jogosultság érvényét veszti, és az igényt nem tudjuk folyósítani. Az igazolás benyújtását követően az összeg a jogosultság kezdetéig visszamenőleg egy összegben kifizethető, ezt követően havi folyósítására kerülhet sor, ha megfelel az egyéb feltételeknek (lásd lent, az
Amit általában tudni kell az önsegélyező pénztári szolgáltatásokról c. írásunkat).
Felmerülhet a kérdés, hogy miért éri meg igénybe venni az egészségpénztár szolgáltatását, hisz a most kifizethető összeget korábban a saját zsebünkből fizettük be. Ez alapvetően így igaz, csakhogy az állami szja-visszatérítésnek köszönhetően 20%-kal kevesebbet kell befizetni, mint amennyit visszakapunk. Az egyenlegünket tovább növelhetjük 10%-kal, ha a számlán lévő pénzt vagy annak egy részét 24 hónapra lekötjük. És akkor még nem is beszéltünk a pénztár befektetési tevékenysége kapcsán realizált hozamról, amelynek arányos részét költséglevonás nélkül jóváírjuk az Ön számláján! Tud még egy alacsony kockázatú befektetést, amely éves szinten ekkora hozamot produkál?
A Patika-csoport bízik abban, hogy az önsegélyező szolgáltatásokkal is hozzá tud járulni a lakosság öngondoskodási hajlandóságának széleskörű terjedéséhez.
Amit általában tudni kell az önsegélyező pénztári szolgáltatásokról |
|
Az önsegélyező pénztári szolgáltatások patikakártyával nem vehetők igénybe. A szolgáltatás igénybevételéhez a nyomtatványt valamint az azon meghatározott, az igényléssel egyidejűleg benyújtandó iratokat együttesen kell benyújtani a Pénztárnak.
Az önsegélyező szolgáltatások igénybevétele az egyéni számlára történt befizetéstől számított 180 nap elteltét követően lehetséges.
A szolgáltatások iránti igényt a szolgáltatás alapjául szolgáló esemény bekövetkezését, állapot kialakulását, illetve a szolgáltatásra való jogosultságot igazoló dokumentum kézhezvételét követő 120 napon belül kell a pénztárhoz benyújtani, azt követően a jogosultság érvényét veszti.
Az igényléssel egyidejűleg benyújtandó iratok (CSED, GYED) |
|
-
szolgáltatás igénylőlap,
-
a szolgáltatást igénybe vevő jogosultat bejelentő lap (ha nem azonos a pénztártaggal),
-
hivatalos igazolás a kapott ellátás megállapításáról az első igényléskor,
-
az átutalást igazoló folyószámla kivonat vagy postai kifizetési szelvény másolata a folyósítás ideje alatt havonta,
-
a kifizető által kiállított hivatalos igazolás az ellátás és az ellátás alapjául szolgáló összeg különbözetéről (vagy dokumentumok a különbözet számítását lehetővé tevő összegekről).
Az igényléssel egyidejűleg benyújtandó iratok (GYES, GYET) |
|