A WHO adatai szerint, míg 2000-ben a 60 év felettiek száma 605 millió volt, 2050-re 2 milliárdra fog nőni, azaz megegyezik majd Kína, az USA, Oroszország és Japán teljes lakosságának számával. Az öregedő társadalmakban elkerülhetetlen, hogy a lakosság egyre hosszabb ideig járuljon hozzá munkával a gazdaság fenntarthatóságához. De a társadalom az idősödést, a nyugdíjkorhatár növekedését gyakran negatívan ítéli meg. Ahogy életünk minden szakasza – mint például a tanulás, családalapítás – kitolódik az időben, természetszerű az is, hogy a várható életkor emelkedésével az aktív évek száma nő, amely hozzájárulhat a nyugdíjba vonulás utáni évek életminőségének javulásához.
Az aktív idősödés (active ageing) fogalma nemcsak a fizikai aktivitás képességét, hanem a szociális, gazdasági, kulturális, szellemi és civil életben való aktív részvételt is magába foglalja – írja a Ritmus.hu cikkében. A szellemi és fizikai aktivitás ugyanakkor egymásra ható tényezők, amelyek fenntarthatják a mentális egészséget. Sőt, az időskori demencia elkerülésében is fontos szerepet kap a munka! A munkahelyi egészségmegőrző programok, az egészségpénztári juttatás az idősebb munkavállalók aktivitásának fenntartásában is szerepet kaphat.
A PwC közgazdászai szerint az OECD-országok teljes GDP-je hosszú távon akár kétezer milliárd dollárral is nőhetne, ha az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatottsági aránya elérné Svédország szintjét, amely e tekintetben a legjobban teljesítő európai uniós ország.
– A várható élettartam növekedése pozitív fejlemény, a népesség gyors elöregedése azonban jelentős pénzügyi terhet ró az egészségügyi és nyugdíjrendszerekre. A magasabb költségeket véleményünk szerint ellensúlyozhatja, ha az idősebb munkavállalók számára lehetővé és vonzóvá válik a munkaerőpiacon maradás, vagy az oda való visszatérés. Ez növelni tudná a GDP-t, a fogyasztói vásárlóerőt és az adóbevételeket – mondja Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója.
|
Új foglalkoztatási lehetőség július 1-től |
  |
Július 1-től hatályos az a törvény („Egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény”), amely a nyugdíjas szövetkezetek megalakulását lehetővé teszi. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy speciális munkaerő kölcsönző modell, amely az idősek atipikus foglalkoztatási problémáira válaszol.
A nyugdíjas szövetkezet egyik nem titkolt célja, hogy segítse a munkavállalásra nyitott idősek és az őket foglalkoztatni hajlandó munkáltatók egymásra találását, másrészt, hogy megszüntesse a nyugdíj melletti munkavégzés eddigi legnagyobb akadályait.
Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a munkáltatók azért is vonakodnak a nyugdíjasok tömeges alkalmazásától, hiszen nekik kell kitermelniük a bért terhelő közterheket is, ráadásul munkáltatóként csak kisösszegű támogatásban részesülnek a nyugdíjas foglalkoztatott után: a szociális hozzájárulási adó mértéke ilyen esetben a szokásos 22% helyett 11%, de csak legfeljebb havi 100 ezer Ft bruttó bér erejéig. A cégek számára az sem vonzó, hogy a nyugdíjas munkavállalót ugyanúgy megilletik a Munka Törvénykönyvében szabályozott jogosultságok, mint az aktív korú dolgozókat (pl. szabadság, fizetett ünnepnapok, felmondással járó kötelező kiadások). A nyugdíjszakértő sorra vette a nyugdíjguru.hu-n a nyugdíjasok foglalkoztatása előtt álló akadályokat és az új szövetkezeti forma ezekre adott lehetséges válaszait.
20 ezer fiatal helyett 100 nyugdíjas
A nyugdíjas szövetkezetek létrehozásához legalább tíz tagra van szükség. A szervezeteknek – legfeljebb a tagságuk tíz százalékáig – nem nyugdíjasok is tagjai lehetnek, rájuk azonban más közteherviselési szabályok vonatkoznak, mint a nyugállományúakra. Utóbbiaknak ugyanis a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel, és a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják.
A munkaadókkal a szövetkezet köthet szerződést bizonyos órányi munka elvégzésére, és a szövetkezet dönthet arról is, mely tagjaival, milyen elosztásban teljesíti a vállalt feladatokat. A nyugdíjas szövetkezetek egyik kezdeményezője, Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető korábban elmondta: az idősek várhatóan a kereskedelemben vagy a vendéglátásban kaphatnak majd munkát, olyan helyeken, ahol az elvégzendő feladatok egyenetlenül jelentkeznek. Kósa Lajos arról is szólt, hogy ha 100 ezer nyugdíjast sikerülne bevonni ilyen munkába, ők mintegy 20 ezer aktív korú ember munkáját tudnák elvégezni.
