A Nielsen bizalmi index kutatásának három kérdése közül a magyarok legoptimistábban személyes pénzügyi kilátásaikat ítélik meg: a válaszadók negyede véli jónak vagy kitűnőnek, ami egy százalékpontos emelkedés az előző negyedévhez képest. A következő tizenkét hónapra vonatkozó munkahelyi kilátásokat honfitársaink 18%-a tartja pozitívnak és a válaszadók 19%-a nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező egy év jó vagy kiváló a szükséges dolgok megvásárlására. Ez visszaesés: 4%-kal marad el a harmadik negyedévi eredményektől.

– 2016-ban számtalan politikai és társadalmi esemény ingathatta meg a fogyasztók bizalmát világszerte, mégis Európában szerény növekedést regisztrált az év végére a Nielsen fogyasztói bizalomról és a költési hajlandóságról szóló online vizsgálata. Néhány negatív faktor lecsengett, ami miatt valamelyest helyrebillent az átlagos fogyasztói bizalom – mondja Louise Keely, a Nielsen alelnöke a kutatás alapján kirajzolódó összeurópai képről.

Az országonkénti eredményekben azonban jelentősek az eltérések.

Magyarországon például az egészségi állapot a vezető aggodalom (25%), ezt követi az adósság (20%), és a munkahelyi biztonság (18%). De nyugtalanít bennünket még a gazdasági helyzet alakulása (17%), a bevándorlás (14%) és az iskolai oktatás és/vagy jóléti intézkedések kérdése is (14%). A munkahely-magánélet közötti egyensúly is sok honfitársunkat aggasztja (13%), emellett tartunk az elszabaduló élelmiszeráraktól is (13%).

Európa más országaiban az egészségi állapot 18%-kal csupán a 4. a fogyasztókat leginkább aggasztó kérdések sorában, míg a terrorizmus 21% számára az első vagy második számú aggodalmat kiváltó ok. Európában sokan tartanak a gazdasági helyzettől (21%) és a munkahelyi biztonságtól (19%) is.

Mit tehet a munkáltató?

A felmérés rákérdezett a pénzköltési szokásokra is. Az európaiak átlag 36%-a megtakarítja a megélhetésen felül megmaradt összeget, míg a magyar válaszadóknak csak 25%-a tesz félre megtakarítási céllal. Honfitársaink 31%-ának – szemben 19%-os európai átlaggal – viszont sosem marad pénze, amellyel szabadon rendelkezne.

A régióban az országok zömében (34 országból 25 esetében) jellemzően emelkedett a fogyasztói bizalom 2016 első negyedévét összevetve az utolsó negyedévvel. A legnagyobb ugrást 15 ponttal Hollandiában mérték (ami így most 100-on áll), ezt követi a 11 pontos spanyolországi eredmény (86 ponttal), és szintén kétszámjegyű növekedés jellemezte Svájcot (11 pontos növekedéssel 102 ponton áll). Magyarországon az index stagnál, 64 ponton áll, ami nemcsak az európai átlagtól marad el jelentősen, de a régióban is a sereghajtó pozíciót jelenti számunkra. Csehországban a fogyasztói bizalom 103 pont, Lengyelországban 88, Romániában 85, Szlovákiában 82 ponton áll.