Az leszel, amit megeszel – tartja a mondás. De persze mindenkiben él az a kép, hogy ami egészséges, az kevésbé finom. Az „Élj könnyebben!” kampány menzaversenye épp ezt a sztereotípiát szerette volna lebontani. A magas résztvevőszám és a lelkes szavazatok azt bizonyítják, hogy az egészséges ételekért is lehet rajongani, hisz ezek a fogások is lehetnek finomak.

2015-ben a kormány azért hozta meg az egészséges menzarendeletet, hogy így is hozzájáruljon a Magyarországon egészségben eltöltött évek számának növeléséhez. Az elmúlt évtizedekben a növekvő szociális biztonság, az életminőség javulása, az egészségügyi ellátás fejlődése öt év átlagában körülbelül egy évvel növelte meg az átlagéletkort. De ennél fontosabb, hogy mennyi az egészségben eltöltött évek száma. Az igazi fejlődés az, ha érzékelhetően tovább maradunk testileg és szellemileg fittek, tovább tudunk aktív életet élni és idősebb korunkban sem a gyógyszerek befolyásolják az életünket. Az idevezető út iskolás korban indul: már diákként fontos a rendszeres testmozgás, a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozás. A helyes életmódra nevelést tehát gyerekkorban kell elkezdeni, mielőbb érdemes kialakítani azokat a szokásokat, amelyek védenek a szív- és érrendszeri problémáktól, a mozgásszervi panaszok jelentkezésétől, a túlsúlytól vagy bármi más betegségtől, amely a megszokott életvitel megváltoztatására kényszeríthet. Ezt a célt fogalmazta meg a kormányzat, amikor elindította két éve a menzareformot. Ugyanennek a stratégiának a része a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása, az élelmiszerek transzzsírsav-tartalmának csökkentése, a chipsadó bevezetése vagy például a mindennapos testnevelés beépítése az általános és középiskolások órarendjébe. Bízunk abban, hogy mindezek az intézkedések hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a mai diákok már tovább maradjanak egészségesek.

Nagyon fontos misszió, amit az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) felvállalt, hiszen az egészséges táplálkozás terén Magyarország elmarad a WHO ajánlásától a tejtermékek fogyasztása (60 százalék), a zöldségbevitel (28 százalék) és a gyümölcsfogyasztás (55 százalék) terén. Bár megoszlanak a vélemények arról, hogy az egészséges táplálkozás tényleg többe kerül, vagy tudatos odafigyeléssel is komoly előrelépést lehet elérni e téren, a kormányzat megemelte a közétkeztetés napi költségkeretét és 2016 között 92 ezerről 318 ezerre nőtt azon kisgyermekek száma, akik ingyenes étkeztetésben vesznek részt. De nemcsak az a fontos, hogy biztosan hozzájussanak a fiatalok a napi ételhez, hanem az is, hogy egészséges ételt egyenek. Az OGYÉI által életre hívott kampány – a verseny és a Mérőkanál.hu-n megjelent receptek – abban is segítenek, hogy azok a konyhák, amelyek eddig kétkedtek abban, hogy ennyiből is lehet egészségesen főzni, most jó példákat lássanak maguk előtt.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma