Dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára úgy véli, minden termelő egységnek, minden szervezetnek, beleértve a nemzetgazdaságot és a legkisebb vállalatot is a feladatai közé tartozik, hogy segítse az állampolgárokat a teljesítményben és alkotóerejük kiteljesítésében. „A 21. század gazdaságában, a tudásalapú gazdaságban a gazdaság hajtóereje az elkötelezett és magas teljesítményre képes munkavállaló. Ennek lehet eszköze a cafeteria, és azon belül az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás” – állítja Trautmann László. (Itt olvashatja a vele készült interjút)
A nemzetközi nagyvállalatok nemcsak munkakultúrájukat hozták el Magyarországra, hanem javadalmazási rendszerüket is. A teljesítmények értékelésének egyáltalán nem kizárólagos módja a bér, legalább ilyen fontos szerephez jutnak azok a juttatások is, amelyek a munkavállalók jóllétét, biztonságát növelik. Az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés kérdését nem lehet tehát pusztán adózási dilemmaként felfogni, hiszen – különösen a fiatal, 30-40 éves munkavállalók esetében – ez a minőségi munkaerőért folytatott versenyben egyre inkább kulcstényezővé válik.
Többszörösen megéri az egészséges munkavállaló!
A novemberi befizetési akció a munkáltatóknak is szól, rájuk is vonatkozik, hogy a befizetés első 20 ezer forintjából mindössze 900 forint a levonás, ezen felüli befizetésekből nincs semmilyen levonás! Ez azt jelenti, hogy ebben a hónapban – akár munkáltatói hozzájárulással, akár adománnyal – a cégek ugyanakkora ráfordítással több egészségre költhető forintot tudnak adni dolgozóiknak.
Az alábbi táblázatban nyomon követhető, hogy novemberben 20 ezer forint munkabérből 10 350 forintot költhet a munkavállaló, az újpilléres patikakártyára munkáltatói hozzájárulásként feltöltött összegből 14 200 forintot, az adományból 16 663 forintot.
A 20 ezer forint „értéke” novemberben bérként, munkáltatói hozzájárulásként
vagy munkáltatói adományként
Munkáltatót és a munkavállalót terhelő kötelezettségek (adatok forintban) |
Munkabérként történő
kifizetés |
Munkáltatói hozzájárulás |
Munkáltatói adomány |
A keretből kigazdálkodható bruttó bér |
15 565 |
|
|
A keretből kigazdálkodható újpilléres munkáltatói hozzájárulás |
|
14 869 |
|
A keretből kigazdálkodható újpilléres munkáltatói adomány |
|
|
20 000 |
Fizetendő adó összesen |
-9 650 |
-5 131 |
-6 257 |
A munkavállalót megillető SZJA-kedvezmény |
0 |
0 |
+3 820 |
Levonásra kerülő pénztári működési költség* |
|
-669 |
-900 |
A 20 ezer forintos céges keretből a munkavállaló által elkölthető forintok (SZJA-kedvezménnyel) |
+10 350 |
+14 200 |
+16 663 |
*Hatályos Alapszabály szerint
A további számításokban elengedhetetlen segítőtárs lehet a
Cafeteria-kalkulátor, ahol néhány vállalatra szabott adat megadása után (munkavállalók száma és az igényelt juttatás munkavállalónként) a program segít optimalizálni a felosztható cafeteriás keretet.
Kattintson!
Az öngondoskodás nem divat, hanem kényszer |
|
A többség szerint a legsúlyosabb társadalmi probléma az egészségügy helyzete – derül ki a HVG megbízásából a Medián által végzett kutatásból. Bár a lista második, harmadik és negyedik helyén szereplő társadalmi kérdés a mintavétel két időpontja - június és szeptember – között lényegesen módosult, az egészségügy vezető pozícióját, úgy tűnik, semmi nem tudja megtörni. A válaszadók 61, illetve 58 százaléka említette ezt, mint a legsúlyosabb hazai társadalmi problémát.
Attól azonban, hogy félünk egy helyzettől, még önmagában nem oldottuk meg. Az egészségünkkel kapcsolatosan azonban ma már egyáltalán nem kell, hogy kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Számtalan formában gondoskodhatunk ugyanis a magunk és családunk biztonságáról, az egészségpénztári befizetés ezek közül az egyik optimális lehetőség.