Szeptemberi hírlevelünkben beszámoltunk új partnerünk, a közelmúltban nyílt pasaréti pszichoszomatikus szemléletű centrum gyógyítási filozófiájáról. Ezúttal Dr. Spányik Andrást, a Panoráma Medical Center ügyvezető igazgatóját kérdeztük a A nők és a kistelepülések lakói a legboldogabbak Magyarországon című írásunk kapcsán, hogy vajon egy ország lakosságának mentális egészsége kinek a felelőssége. Kormányé, munkáltatóé, családé? Illetve a boldogságához mennyiben járulnak hozzá olyan tényezők, mint a jövőben való bizalom, az egészség, a jólét.

Boldogtalanul. Mit tehet a hazai egészségügy?

A kutatások alapján Magyarországon a legboldogtalanabbnak mért megyékben a legmagasabb a depresszióban szenvedők aránya, illetve ezekben a térségekben a legnagyobb a 45-65 év közötti férfiak halálozási rátája.

Egy tanulmány szerint a hatvanas években egy osztrák polgár átlagosan 7,6 évvel kevesebb ideig élt, mint egy magyar. Ez az arány mára megfordult, Ausztria statisztikái lényegesen jobbak, mint a magyar adatok. A jelenségért a társadalmi különbségek megnövekedése felelős.

A lemaradottság érzése okoz depressziót, és ezáltal más betegségeket, nem pedig a rossz kereset. A társadalmi távolságok országon belül is eltérőek, a szegényebb megyékben jelentősebb az emberek közötti különbség, reménytelenebb a kitörés lehetősége, gyakoribb a depresszió és rövidebb a várható élettartam. Érdekes adat, hogy a nők általában elégedettebbek, boldogabbak, mint a férfiak. Erre társadalmi és evolúciós magyarázattal is szolgálnak a kutatók: a dominancia-sorrendben való lemaradás az állatok között is inkább a hím állatokra gyakorol hatást, a nőstények életében nem olyan fontos. A férfi szerephez hagyományosan hozzátartozik a pénzkereset, így a társadalom szakadása inkább érinti a férfiakat.

A magyar egészségügy csekély mértékben foglalkozik a lelki egészséggel, kevés az alkalmazott klinikai pszichológus és ennek súlyos következményei lehetnek a hazai lakosság mentális állapotára nézve.

Németországban például azért építették ki a pszichoszomatikus ellátórendszert, mert felismerték, az egészségben eltöltött évek száma növekszik, ha szervezetten foglalkoznak a betegek lelkével is. Ez hosszú távon megéri az államnak: a betegek hamarabb gyógyulnak, kevesebb időt töltenek el a drága kórházban, gyorsabban visszatérnek a munkába, és kevesebb ideig maradnak táppénzen.

A pszichoterápia sokat javíthat az ember boldogság-érzetén, és segíthet abban, hogy kitörjünk a tanult tehetetlenségünkből, felismerjük erőforrásainkat, lehetőségeinket és változtassunk addigi élethelyzetünkön.

A Nyugat-Európában már bevált komplex megközelítésű gyógyászat itthon nem élvezi az OEP támogatását, ezért csak azoknak a pácienseknek hozzáférhető, akik ki tudják termelni saját kezelésük költségeit.

Az, hogy a bio-pszicho-szociális modell harmadik pillére, a szociális ellátó-rendszer, mikor ismeri fel a gyógymódban rejlő lehetőségeket, a jövő kérdése.

Dr. Spányik András, ügyvezető igazgató, Panoráma Medical Center

(Hivatkozott irodalom: Dr. Kopp Mária és munkatársai 2004, Dr. Füzesi Zsuzsanna és Dr. Lampek Kinga tanulmánya, in Egészségpszichológia a gyakorlatban)

Az előző hónapban megjelent Egészségügyi Hírkommenteket itt olvashatja