Mindenkiben él egy kép a boldog, békés időskorról, de ha nem változik a magyar lakosság jelenlegi megtakarítási hajlandósága, ez keveseknek fog beteljesülni. A 25-55 éves célcsoport több mint egyharmada ugyanis nem rendelkezik semmilyen megtakarítással és a megkérdezettek 52%-ának vagy egyáltalán nincs, vagy pedig kevesebb, mint egy évre vannak tervei pénzügyeivel kapcsolatban – mutat rá egy országos reprezentatív felmérés.
A Groupama és a GfK Hungária Piackutató Intézet legutóbbi kutatásából kiderül az is, hogy a nyugdíjas éveire a megkérdezettek csupán egynegyede (27%-a) tervez előre, és általában csupán ötödik helyen áll a nyugdíjas évekre való felkészülés a megtakarítási célok között. Annak ellenére ilyen alacsony a hosszú távra gondolkozók aránya, hogy a többség úgy gondolja, hogy nyugdíjasként is dolgozni fog, részben mivel rá lesz szorulva (53%), részben, hogy aktív maradjon (56%).
MNB: az állami nyugdíjrendszer fenntarthatatlan
A magánmegtakarítások becsatornázása nélkül tehát kétséges, hogy milyen színvonalú öregségi és egészségügyi ellátásra számíthatunk évek múlva. Egy a közelmúltban készült MNB-tanulmány 2030-ra teszi a fordulópontot: „A 2030-as évek közepéig a nyugdíjrendszer bevételei fedezik a kiadásokat – a jelenlegi szabályok és járulékszint mellett tehát a nyugdíjkiadások finanszírozása ezen időpontig a nyugdíjrendszeren belülről biztosítva van. Hosszabb időtávon azonban a nyugdíjrendszer egyenlege – elsősorban a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt – egyelőre a meghozott intézkedések ellenére is egyre nagyobb hiányt mutat.” – olvasható egy közelmúltban készült
MNB-tanulmányban.
És hogy mi lesz azután, vagy esetleg még korábban (hiszen a jegybank sem az elvándorlással, sem a hazai alacsony bérszínvonal hatásával nem számol, csak az öregedő társadalom problémájával)? Marad a sírig tartó munka – már ha lesz munkáltató, aki biztosít állást az idősebbeknek –, vagy az addig felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításokból kiegészíthetjük az állami juttatást annak érdekében, hogy fenntartsuk megszokott életszínvonalunkat. A számok azonban azt mutatják, hogy a lakosság nagy része nem használja ki az önkéntes pénztárakban rejlő lehetőségeket. A felügyelet most megjelent szektorjelentése szerint továbbra is csökken az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám. Nem csökkent viszont a tagdíjbevétel, tehát aki marad, egyre tudatosabban tesz félre időskorára. „Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek 2016. I-II. negyedévi halmozott értéke 5,3 %-kal haladta meg a 2015. év azonos időszakának értékét. A pénztári befizetésekhez kapcsolódó adóvisszatérítés 2016.I-II. negyedévi halmozott értéke 6,3 milliárd forintot tett ki, amely 21%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva.” – írja az első félévi adatok kapcsán az MNB.
A Patika-csoport tagjai, a Tempo és Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztár többféle befektetési portfoliója igényekre szabott, biztonságos megtakarítási lehetőséget és kiszámítható öregkort kínál. A pénztárakról bővebben
itt olvashat.
Az állami egészségügy helyzete is megoldatlan |
|
A közellátás mellett helye van a magán egészségügyi ellátásnak is, mert az államnak is elemi érdeke lenne, hogy támogassa az öngondoskodás térnyerését, több okból is. A gyógykezelés finanszírozása drága, az egészséges társadalom hatékonyabban termel, a magánrendszerben igénybevett szolgáltatás révén pedig csökken a közellátás terhe. Az egyéni befizetések után járó adókedvezmény a támogatás egyik módja, a munkáltatói tagdíj-kiegészítésekre vonatkozó cafeteriaadó folyamatos emelése viszont egyáltalán nem hat támogatóan. Ez meglátszik a szektor teljesítményén is, még akkor is, ha most először az MNB egyben értékelte az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport mutatóit. Az intézmények száma – főként a beolvadások hatására – 2016. I. félév végére 7-tel, 29-re csökkent. A taglétszám kis mértékben nőtt az előző időszaki értékhez képest, így a félév végére 1 101 414 főre emelkedett. A tagdíjbevételek 2016. I-II. negyedévi halmozott értéke közel azonos az előző év megfelelő időszakának értékével. De továbbra is csökken a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, amit épp csak kompenzál az egyéni befizetések csekély bővülése.
Magyarországon tehát nagyon alacsonyfokú az egészségtudatosság akár az államot, akár az egyént tekintjük. Leitner György, a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatója szerint az természetes, hogy egy fejlett ország állami egészségügye nem képes az idősödő társadalmak egészségügyi igényeit teljes mértékben finanszírozni. Ezért helye van mind a köz-, mind a magánellátásnak, akár egészségpénztári, vagy egészségbiztosítási formában. (A szakember véleményét itt olvashatja.)
A jövő évi szja-szabályok sem fogják ösztönözni a munkáltatókat, hogy növeljék az önkéntes pénztárakba fizetett tagdíj-hozzájárulásaikat, ami hosszú távon veszélyezteti a hazai nyugdíj- és egészségügyi ellátórendszer színvonalát.
A Patika-csoport azonban optimista, és bízik benne, hogy a hazai lakosság időben felismeri, hogy érdemes kihasználnia az öngondoskodást segítő intézményrendszert. Ezen felül jön az öngondoskodás jegyében meghirdetett tradicionálisan erős évvégi befizetési akció. Az akció részleteit az októberi hírlevelünkben fogjuk ismertetni!