Június vége nagyon eseménydús időszak volt a cafeteria tekintetében. A Parlament rekordgyorsasággal elfogadta a 2017-re vonatkozó új törvényt, amely értelmében marad ugyan a 3 pilléres cafeteriarendszer (erről itt olvashat bővebben), de a korábban megszokott és jól működő kedvezményes adózású elemek – leszámítva a SZÉP-kártyát – a magasabb adózású egyes meghatározott juttatások kategóriába kerültek.

Új elemként viszont ezek helyébe lépett a 100 ezer forintos készpénzjuttatás, amelyet a munkavállaló a saját igényei szerint arra fordít, amire akar. A kormány új cafeteriarendszerének ismeretében júniusban azt kérdeztük Önöktől, hogy a törvényben megfogalmazott 100 ezer forintos készpénzből és SZÉP-kártyából álló cafeteria egyenértékű-e a korábbi béren kívüli juttatások rendszerével.

A válaszok megoszlása azt mutatja, nagyon kevesen vannak, akik úgy vélik, a 100 ezer forint készpénz kompenzálja a kieső juttatási skálát, hiszen a forintokat bárki arra fordítja, amire az adott élethelyzetében leginkább szüksége van. Az indoklás két táborra bontotta a válaszadóinkat. Nagyobb hányaduk – 60% – úgy véli, ez az állítás abban az esetben lenne igaz, ha ma a magyarországi átlagbérek fedeznék a megfelelő színvonalú megélhetést és a pluszjuttatást valóban mindenki a hosszú távú céljai szerint köthetné, vagy tehetné félre. Ennél kevesebben, de még mindig a válaszadók közel harmada véli úgy, hogy ha a cafeteria valóban a motivációs csomag része a 21. századi vállalati kultúrában, a készpénzjuttatás csupán adóoptimalizálási eszközzé silányul.

A válaszok az alábbiak szerint alakultak:

1. Igen, hiszen a készpénzt bármire fordíthatom. Akár teljes egészében befizethetem a nyugdíj- vagy egészségpénztári számlámra. 10%
2. Elvileg lehetne egyenértékű, ha a hazai átlagbérek amúgy megfelelő színvonalúak lennének, és az emberek többségének nem a mindennapi megélhetés lenne a legnagyobb kihívás. A jelen helyzetben viszont a készpénz-cafeteriából nagy eséllyel állami támogatással vásárolt ital, dohány és ehhez hasonló termék lesz. 60%
3. Nem, amennyiben elfogadjuk, hogy a cafeteria nem az adóoptimalizálás eszköze, hanem a 21. századi igényekre szabott vállalati kultúra része, amelynek fontos eleme az is, hogy a munkáltató megfelelő ösztönzőkkel tudja motiválni a munkavállalóját. 30%